Hetvenhárom év telt el azóta, hogy a világ belépett a nukleáris pusztítás korszakába: az Egyesült Államok 1945. augusztus 6-án, valamint 9-én dobta le – Kisfiú (Little Boy), illetve Kövér ember (Fat Man) névre keresztelt – atombombáit két japán városra, Hirosimára, majd Nagaszakira.
A jövő hétfőre eső évforduló, illetve az ahhoz kapcsolódó megemlékezések előszelét kihasználva ragadta meg az alkalmat Hirosima polgármestere, Macui Kadzumi, hogy figyelmeztessen: érezhető tendencia, hogy a világban a nemzeti érdekek minden mást felülmúlnak, ez pedig a hidegháború legsötétebb napjaiban érezhető feszültségeket idézi fel.
A polgármesterre hárul egyébként a feladat, hogy az évforduló napján beszédet mondjon a Béke emlékparkban megrendezett megemlékezésen, ám már önmagában a jelenlévők összetétele is világos képet ad azokról a nemzetközi feszültségekről, amelyekre Macui célzott.
Az eseményen való részvételét 87 nemzet képviselője jelezte, köztük olyan nukleáris fegyverrel rendelkező nagyhatalmak, mint Nagy-Britannia, Franciaország és Oroszország. Kína – Japán térségbeli riválisa – ugyanakkor egyértelművé tette, hogy nem áll szándékában elküldeni a szigetországba delegált nagykövetét a főhajtásra.
Ennél azonban sokkal érdekesebb, és Tokió számára aggasztóbb, hogy a Japán legfontosabb szövetségesének számító Egyesült Államok sem jelezte egyelőre, hogy az ország képviseletében tiszteletét teszi-e bárki a szigetország kulturális emlékezetének példátlanul fontos évfordulón. António Guterres ENSZ-főtitkár ellenben elfogadta a meghívást a Nagaszakiban megrendezendő megemlékezésre – ez lesz az első alkalom, hogy a nemzetközi szervezet feje részt vesz ilyen rendezvényen.
Egy esetleges nukleáris háború miatti növekvő aggodalmak apropóján a hirosimai polgármester a japán kormányhoz is intézett pár gondolatot: Macui Kadzumi arra kérte Tokiót, hogy vegyen részt aktívan a nemzetközi közösségnek a nukleáris fegyverek felszámolását célzó törekvéseiben.
Jeff Kingston, a tokiói Temple Egyetem Ázsia tanszékének igazgatója szerint Hirosima polgármesterének erkölcsi joga, hogy efféle megnyilatkozásokat intézzen a világ politikusaihoz, főleg, hogy a régió hidegháborús helyzetbe sodródott. Japán és az Egyesült Államok az egyik oldalon, míg Kína és Észak-Korea a másik oldalon – tette hozzá a kutató.
A South China Morning Post napilapnak nyilatkozva emlékeztetett, a konfliktus elsődleges helyszíne a Dél-kínai-tenger: mint köztudott, Kína az elmúlt időkben óriási fegyverkezésbe kezdett, ennek következtében pedig alapjaiban borulhat fel a hatalmi egyensúly a térségben.
Örök stigma
Hibakusa, azaz robbanás által érintett ember – így nevezik Japánban azokat az embereket, akik túlélték az 1945-ös atomrobbanást. Azt a 165 embert pedig, akit sorsa augusztus 6-a után Nagaszakiba vezényelt, s így mindkét atomtámadást túlélte, nijú hibakusa, azaz kétszeres hibakusa névvel illetik. Az egészségügyi minisztérium utoljára közzétett, márciusi felmérése szerint a hibakusák létszáma jelenleg 154 859 fő. A hibakusáknak a japán társadalomban való megítélése egyébként nem csupán pozitív, sokáig ugyanis azt hitték, hogy a sugárfertőzöttek maguk is képesek továbbadni a fertőzést, ez a vélekedés pedig még az áldozatok leszármazottait is megbélyegezte. Napjainkban a hibakusák az atombombák leszerelésének egyik legfőbb szószólói, gyakran hívják fel a figyelmet mások mellett arra, hogy napjainkban az atomfegyverek tízszer olyan erősek, mint 1945-ben voltak, így minden eddiginél nagyobb pusztítást vonna maga után a bevetésük.