Ha úgy adódott, ütött, máskor lopott vagy pedig hétezer euró értékben aranyfogakat rabolt egy rendelőből az a marokkói származású, de már Strasbourgban született fiatalember, akit lapzártánkkor is köröztek a három halálos áldozatot követelő keddi merényletet követően.
A 29 éves Chérif Chekatt (képünkön) nemcsak a francia, hanem a német hatóságok előtt is ismert volt mintegy két tucat ügye nyomán, ahogyan azt is tudták róla, hogy a börtönben radikalizálódott az iszlámról vallott felfogása.
Virágokat helyeznek el a merénylet helyszínén az áldozatok emlékére
Fotó: MTI
Öt évet ült összesen, tavaly pedig a németek hazatoloncolták Franciaországba. Mindez azonban nem jelentette azt, hogy Chekattnak ismét rács mögött kellett volna lennie.
Szabadulása, azaz 2015 óta ő is a közé a mintegy 20 ezer személy közé tartozik, akik olyan veszélyesnek számítanak, hogy S minősítésű, azaz állambiztonsági dossziét vezetnek róluk, és ennek megfelelően megfigyelés alatt tartják őket Franciaországban.
Mindamellett a hatóságok szerint – mint Laurent Nunez belügyi államtitkár tegnap elmondta – Chekatt „soha nem volt ismert a terrorizmushoz köthető bűncselekményekről”. Nunez azt is cáfolta, hogy a tudomásuk szerint Chekatt megpróbált Szíriába eljutni.
A hatóságok tegnap elképzelhetőnek tartották, hogy a feltételezett strasbourgi merénylő bosszúból ragadott fegyvert, miután a nap folyamán a tudomására jutott, hogy – egyik köztörvényes ügyével összefüggésben – őrizetbe akarják venni.
Ez persze felveti a kérdést, hogy ha egyszer megfigyelés alatt állt, akkor miért nem tudták, hogy nincs a lakásán, illetve azt sem, hogy éppen hol tartózkodik. Erre az a válasz: a megfigyelés formáját a mindenkori nyomozati érdekhez igazítják, ami nem jelenti azt, hogy az illető folyamatos követés alatt áll. Egy gyakran helyet változtató célszemély napi 24 órás megfigyelését mintegy húsz emberrel tudják csak megoldani, állítják szakemberek.
Laurent Wauiquiez, a jobbközép ellenzéki Köztársaságiak elnöke tegnap azt javasolta, alkotmánymódosítással lehetne a veszélyes embereket „kivonni a forgalomból”. Marine Le Pen, a szintén ellenzéki Nemzeti Tömörülés vezetője, korábbi államfőjelölt szerint külön kellene választani a külföldieket, illetve a francia illetőségűeket, köztük a „hibrideket”, azaz a külföldi származású, de francia állampolgárokat, mint Amedy Coulibaly korábbi párizsi merénylő vagy Chekatt.
A külföldi S dossziésokat Le Pen szerint ki kellene utasítani, így több erőforrás jutna a franciák megfigyelésére. Egy minapi globális terrorjelentés szerint tavaly több terrorcselekményt követtek el Európában, mint az azt megelőző évben, sőt ezek több uniós országban követeltek halálos áldozatot, mint korábban bármikor.
Ezzel együtt a merényletekben meghaltak száma több mint a felére csökkent, mert a támadások kisebb volumenűek lettek, és terrorcsoportok helyett több a magányos elkövető.
