Történészek, filozófusok, holokauszttúlélők és egyszerű németek már régóta vitatkoznak rajta, csak éppen most, a sajtóbemutató alkalmával kapta fel a világsajtó is az amúgy ismert tényt: januártól újra törvényesen megjelenhet – és egy kutatóintézet kritikai kiadásában meg is jelenik – német földön a Mein Kampf (Harcom), a világ egyik legismertebb, ámde ahhoz képest kevesek által olvasott könyve. Adolf Hitler náci alapvetését a müncheni Kortárs Történelmi Intézet (IfZ) adja ki. A kiadás körül bábáskodó ötfős történészcsapat 3500 jegyzettel látta el a kétkötetes, mintegy kétezer oldalas irományt. Egyelőre négyezer példányt nyomnak belőle, kétszázra már előjegyzés is érkezett.
Hitler az elbukott müncheni sörpuccs miatti büntetését töltve fogott a Mein Kampf megírásába; 1925-ben jelent meg először. 1945, a náci Németország bukása, illetve a második világháború vége óta Németországban most először jelenhet meg, de ennek inkább triviális a magyarázata: a könyv a szerző halála után eltelt 71. naptári évtől terjeszthető szabadon a szerzői jogi törvény értelmében. Addig a kiadói jogokat gyakorló Bajorország nem is akarta kiadni a Mein Kampfot.
A Hitler szándéka szerint programalkotó mű, amely az árjákat kultúrateremtőnek, a zsidókat kultúrarombolónak írja le, persze mostanáig is elérhető volt azok számára, akik mindenképpen olvasni – főleg pedig, mint valami relikviát, birtokolni – akarták. Önmagában a könyv birtoklása nem bűncselekmény. Letölthető az internetről, megvásárolható a Németországgal szomszédos országokban, számos országban legálisan kiadható. Így az Egyesült Államokban vagy Indiában, ahol rendkívüli népszerűség övezi, valamint Magyarországon is, ahol 2007-ben került forgalomba. Igaz, a nagy amerikai internetes könyváruházak leállították az amerikai kiadás németországi címekre való küldését, amikor emiatt kitört a botrány.
A kiadásról folytatott vita részben filozofikus, bár a német alkotmányvédelem, a BfV ügyel majd rá, hogy ne korbácsolják fel az új példányok a neonáci érzelmeket. Az előkészítéskor a jeruzsálemi Jad Vasem holokausztkutatóinak véleményét is kikérték, de a zsidó szervezetek és értelmiségiek is megosztottak maradtak azzal kapcsolatban, van-e a kiadásnak így értelme. Andreas Wirsching, az IfZ igazgatója azt mondta: a kritikai kiadás eloszlatja a könyvet övező mítoszt. Másfél éve a Jüdische Allgemeine német zsidó lap arról cikkezett, akármilyen anakronisztikus is a tilalom, fontosabb az üzenet: Németország nem tolerálja a lázító, gyűlöletkeltő műveket.