Bécs most kezdődött soros uniós elnökségével egy időben a saját háza táján kénytelen söprögetni médiaügyekben az osztrák sajtó, mégpedig bő hét évvel azután, hogy ugyanez a sajtó fejcsóválva bírálta Magyarországot és a magyar médiaviszonyokat Budapest akkori EU-elnökségének apropóján.
Most öt bécsi lap főszerkesztője összehangoltan megjelentetett, de külön vezércikkekben fejezte ki aggodalmát a szerintük az osztrák médiára leselkedő új veszéllyel, politikai fenyegetéssel szemben. Egyebek mellett a szerkesztőségeket érintő házkutatásoktól tartanak annak nyomán, hogy Herbert Kickl szabadságpárti (FPÖ) belügyminiszter kritikusan szólt bizonyos médiatermékekről, amelyek a nyilvánosságra nem tartozó információkat hoznak nyilvánosságra, bizonytalanságot keltve ezzel.
Az egyik ilyen kényes ügynek Bécsben az alkotmányvédelmi és terrorizmusellenes szövetségi hivatalnál, a BVT-nél lefolytatott februári házkutatást tartják. A lapok attól tartanak, most rájuk is ez a sors vár, azaz a Sebastian Kurz kancellár kormányában kulcstárcákat (belügy, külügy, védelem) kapott radikális párt őket is az irányítása alá akarja vonni. A vezércikkekre reagálva Hans-Jörg Jenewein FPÖ-szóvivő abszurdnak és komolytalannak nevezte a híreszteléseken alapuló félelmeket.
Az viszont tény: a bécsi politikai erőviszonyok változásával Norbert Steger egykori FPÖ-alkancellár nemrég átvette az ORF-et, azaz a közmédiát felügyelő kuratórium elnökségét. Állítólag ő szorította rá Alexander Wrabetz vezérigazgatót – régi szociáldemokrata kádert –, hogy egy egyelőre vázlat formájában létező belső direktívában elrendelje: a közmédia munkatársai politikai kérdésekben ne fejthessék ki a magánvéleményüket a közösségi oldalakon.
Az osztrák és a német sajtóban csak szájkosárként emlegetett regula alighanem egyszerre érné meg Stegernek és Wrabetznek: a felmérések szerint az osztrák közvélemény úgy tartja, hogy az ORF tudósításai negatív irányban leginkább az FPÖ-vel, pozitívban pedig az SPÖ-vel szemben elfogultak.