Nikola Gruevszki menedékjog iránti kérelmet nyújtott be az illetékes magyar hatósághoz – közölte a Miniszterelnökség szerdán az MTI-vel. Macedónia korábbi miniszterelnöke szándéknyilatkozatot tett, amely szerint menekültstátusz iránti kérelmet kíván előterjeszteni Magyarországon – tették hozzá.
Azt írták: a magyar hatóságok biztonsági okokból tették lehetővé, hogy Nikola Gruevszki – tekintettel arra, hogy tíz évig hazája miniszterelnöke volt – menekültügyi kérelmének benyújtását és meghallgatását a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) budapesti központjában tartsák. A menekültügyi eljárás további részleteiről a magyar jogi szabályozással összhangban az eljárás lezárásáig a magyar hatóságok további tájékoztatást nem adnak – írta közleményében a Miniszterelnökség.
Nikola Gruevszki 2006 és 2016 között vezette miniszterelnökként Macedóniát a Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártjának (VMRO–DPMNE) jobboldali párt színeiben. Az etnikailag nagyon megosztott, a polgárháború réme és a nagyhatalmak erős befolyásától fenyegetett országban viszonylagos stabilitást hozott, egymást követően négy alkalommal tudott győzni, koalíciós partnere a Demokratikus Unió az Integrációért nevű albán párt volt.
2015-ben kiterjedt tüntetéssorozat kezdődött Szkopjében, amelynek alapját illegálisan lehallgatott telefonbeszélgetések adták. A felvételeket Zoran Zaev akkori ellenzéki szociáldemokrata politikus, a jelenlegi miniszterelnök mutatta be a sajtónak. Ezek alapján azzal vádolta meg Gruevszkit és kormányát, hogy általános a korrupció az országban, így kötelessége lemondani hivataláról.
Budapesten nyújtja be kérelmét a volt kormányfő
Fotó: MTI/EPA/Georgi Licovski
A felvételek forrására hivatalosan soha nem derült fény, a gyakorlatban azonban nem volt kérdéses, hogy azokat titkosszolgálati eszközökkel készítették, a kormány szerint külföldi segítséggel. Gruevszki végül átadta a miniszterelnöki pozíciót az EU által tető alá hozott megállapodásnak megfelelően 2016 januárjában. Az áprilisra kiírt, majd előbb júniusra, később decemberre halasztott választásokat tüntetések előzték meg, s nemzetközi nyomás is nehezedett a VMRO–DPMNE vezette kormányra és Gjorge Ivanov államfőre.
A 2016-os választásokon a kormány szűk többséggel győzött ugyan, a koalíciókötés viszont nem sikerült, így Zoran Zaev lett Macedónia új miniszterelnöke. A politikus vezetésével megtartották a súlyos kérdéseket felvető népszavazást az ország nevének megváltoztatásáról, amelyet ugyan az alacsony részvétel miatt érvénytelennek nyilvánítottak, de a kormány ettől függetlenül a módosításról határozott.
Az ország a megállapodás értelmében az Észak-Macedónia nevet veszi föl, amely egyúttal lehetőséget nyújt a jobb kapcsolatokra Athénnal, az EU-val és a NATO-val. A névváltoztatás hátulütője azonban a nagyon fiatal állam önazonosságának kérdése, amelyet megzavar a hivatalosan nem közölt albán kisebbség is. Az albánok aránya valószínűleg magasabb a statisztikában szereplőnél, de egy esetleges népszavazás, egy új választói névjegyzék készítése akár polgárháborúba is taszíthatná az országot.
