Lapértesülések szerint a belgrádi vezetés azt fontolgatja, hogy a migránsok Szerbiában történő feltorlódásának megakadályozása végett hamarosan abba az országba küldheti vissza a migránsokat, ahonnan az ország területére beléptek, de akár a származási országukba is kitoloncolhatja őket. Nagyon sok migráns tartózkodik a befogadóközpontokon kívül is. Pályaudvarokon vagy az EU határaihoz közeli helyeken tanyáznak, arra várva, hogy valamilyen módon bejussanak az unió területére. Gyakran szólnak a hírek a migránsok agresszív viselkedéséről, és az események az EU-szkeptikusok erősödését eredményezhetik. Máris olyan összeesküvés-elméletek keringenek, miszerint az egész uniós csatlakozási folyamat csak átverés, az EU célja, hogy Szerbia soha ne váljon taggá, csupán a migránsok gyűjtőhelyévé szeretnék változtatni.
A szerb miniszterelnök a napokban is megismételte, hogy országa nem épít kerítést a határaira. Miniszterei viszont – akik korábban még osztoztak a véleményében – megváltozott körülményekről beszélnek. A szociális ügyi miniszter szerint elengedhetetlenné vált valamiféle akadály megépítése, amivel korlátozni lehetne az illegális bevándorlóknak az országba történő bejutását. Alekszandar Vulin ezt azzal magyarázza, hogy megváltozott a bevándorlók összetétele: míg korábban a háborús veszélyek elől menekülők voltak többségben, mára már többnyire gazdasági bevándorlók érkeznek. Azt nyilatkozta: elérkezettnek látja az időt, hogy a miniszterelnöknek is szigorúbb intézkedéseket javasoljon. Migránsokról beszélt, hivatkozva arra, hogy az ENSZ menekültügyi szervezete, az UNHCR is ezt a kifejezést használja azokra, akiket gazdasági szempontok motiválnak, míg a háború következményei elől menekülők esetében a „menekült” kifejezés használatos. „Ha a gazdasági bevándorlók nem mehetnek Európába, Szerbiában sem maradhatnak, mert az ország befogadóközpontjai megteltek” – tette még hozzá. Hangsúlyozta, hogy a migránsok egyre hosszabb ideig tartózkodnak Bulgáriában, Szerbiában és Magyarországon is, és hogy erről a témáról a közelmúltban a három érintett ország miniszterelnöke is egyeztetett.
Ivica Dacsics külügyminiszter hangsúlyozta, hogy országa hagyományosnak tekinthető empátiával viseltetik a menekültek sorsával kapcsolatban, hiszen Szerbiában jelenleg is mintegy 250 ezer menekült tartózkodik. Ezek többsége azonban a „lakhelyét ideiglenesen elhagyni kényszerülő személy” státusát élvezi, ami egy speciális szerbiai jogi státusz, hiszen az ország nem ismerte el déli tartománya, Koszovó függetlenségét, így az onnan érkező menekültek kaphatták meg a státust. Az elmúlt 17 évben a koszovói menekültek csupán 1,9 százaléka, mintegy 4000 ember tért vissza eredeti lakhelyére.