Az első európai Mars-kutató űrszonda, a Mars Express 2003 decemberében állt pályára a bolygó körül, azóta több műszerével gyűjti folyamatosan az adatokat. Egyik berendezése, az Olasz Űrügynökség (ASI) vezetésével készült MARSIS (Mars Advanced Radar for Subsurface and Ionosphere Sounding) nevű radar két darab, egyenként húszméteres antennájával főleg a felszín alatti rétegeket tanulmányozza – a radar impulzusokat küld, majd méri a rádióhullámok visszaverődését. 2012 májusa és 2015 decembere között a MARSIS számos felvételt készített a déli jégsapka (Planum Australe régió) környékéről.
Az adatok elemzése során egy különleges, fényes foltra figyeltek fel, amire meghökkentő magyarázat született. A Science-ben múlt héten megjelent tanulmány szerzői azt feltételezik, hogy a jégsapka felszíne alatt másfél kilométeres mélységben folyékony víz lehet, és az okozza a különös jelenséget. Ha így van, akkor a földi élet alapelemének számító anyagot találták meg az égitesten.
Roberto Orosei vezetésével az Olasz Nemzeti Asztrofizikai Intézet kutatói által detektált víz nagy valószínűséggel magas sótartalmának köszönhetően maradt folyékony. Orosei becslései szerint ugyanis a víz hőmérséklete mínusz 70 és mínusz 10 Celsius-fok között lehet. A mintegy 20 kilométeres átmérőjű felszín alatti tóhoz hasonló képződmények a Földön is találhatók. A grönlandi és az antarktiszi jég alatt is bújnak meg ilyen tavak – az egyik legismertebb az antarktiszi Vosztok-tó. Az 1994-ben felfedezett, 16 ezer négyzetkilométeres képződmény 5400 köbkilométernyi vizet tartalmaz.
„A fényes folt szokatlan és rendkívül érdekes, érdemes a további tanulmányozásra. Újabb bizonyítékokkal kell alátámasztani ezt a bejelentést” – idézte Jim Greennek, a NASA vezető tudósának szavait az amerikai űrügynökség közleménye. „Reméljük, hogy a jövőben más eszközökkel részletesen feltérképezhetjük ezt a régiót” – tette hozzá Green. Ilyen eszköz lehet az amerikai űrkutatási hivatal új Mars-szondája, az InSight, amely már elindult ötszázmillió kilométeres útjára az égitest felé.
A Mars Express 2012–15 között mért a déli pólus környékén
Fotó: NASA
A Kaliforniából indított szonda november végén landol a Marson. Az űrszonda hőáramlásmérője öt méter mély lyukat fúr a bolygó talajába – ezért kapta a vakond becenevet –, hogy a kábelén néhány deciméterenként elhelyezett hőmérők részletes mérései alapján a szakemberek meghatározhassák az égitest belsejéből származó hőáramlást – minden korábbinál pontosabb adatokat szerezve a geológiai aktivitásról.
A mostani felfedezés azért nagyon érdekes, mert a tudósok már régóta kerestek a Marson folyékony halmazállapotú vizet, de eddig csak folyómedrek és üledékek utaltak arra, hogy évmilliárdokkal korábban víz folyt a bolygó felszínén. Egy 2015-ben megjelent tanulmány a marsi lejtőkön megfigyelt sávok elemzéséből például arra következtetett, hogy a bolygó felszínén ma is folyékony víz található. A Nature Geoscience folyóiratban azonban arizonai kutatók tavaly azt állították, hogy ezek a sávok nem a magaslatról lezúduló vízre utalnak, hanem legördülő száraz homokra. Nem zárható ki, hogy a fényes foltot a mélységi víz mellett más is magyarázhatja.
Az amerikai Mars-program egyik legfontosabb célja a víz jelenlétének igazolása vagy cáfolása. Természetesen másutt is kutatják a jelenlétét.
A Jupiter Európa holdján és a Szaturnusz Enceladus holdján is detektáltak vízre utaló nyomokat a kutatók. A Ceresen a földihez hasonló, nagy tömegű földcsuszamlások észlelhetők, amelyek a Georgiai Műszaki Egyetem tanulmánya szerint újabb bizonyítékai annak, hogy a törpebolygón is lehet jelentős mennyiségű vízjég – írta bő egy éve az MTI. Azaz a víz nem is olyan ritka a Naprendszerben.
