Ahelyett, hogy a nehéz helyzetben lévő osztrák családokat kivezetnénk a szegénységből, ezek a famíliák még mélyebbre csúsznak a szociális ellátórendszer túlterheltsége miatt – írja a thelocal.at a Profil nevű hetilap írására hivatkozva. A tanulmányt egyébként az Osztrák Gazdaságkutató intézet készítette Bécs városának megbízásából.
A legfőbb problémának az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt migrációt tartják a szakemberek, ugyanis szomszédunknál a külföldről érkező családoknak is garantálni kell a törvényben meghatározott segély-minimumot. Egészen elképesztő például az az egyenlőtlenség, hogy egy frissen betelepülő migránspár öt gyerekkel 3300 eurót (jelenlegi árfolyamon 1,013 millió forint) kap anélkül, hogy a felnőttek bármit is dolgoznának. A minimálbérből élő osztrák állampolgárokat joggal zavarja ez a különbség, azokról nem beszélve, akik szeretnének elhelyezkedni a munkaerőpiacon, azonban az ellátórendszer „felborulása” miatt erre nincs lehetőségük.
A bigámia még jövedelmezőbb
Annak ellenére, hogy Ausztriában – amint a nyugati országokban mindenhol – törvénytelen a többnejűség, a muszlim közösségekben ez igen gyakori. És nem csak a szerelem ösztönzi a muszlimokat kisebb-nagyobb háremek kialakítására, hanem a szociális támogatások rendszere is.
Migráns-recept: így válnak milliomossá Európában
Ausztriában óriási vitát váltott ki egy afgán házaspár kérelme, mely szerint mesterséges megtermékenyítéssel szeretnének gyermeket vállalni. Az osztrák állam azonban havonta máris 5682,60 eurót (közel 1,8 millió forintot) fizet a kilenc gyermekes családnak.
Az elmúlt 13 hónapban a szociális ellátórendszer gazdasági keretének több mint kétharmadát a segélyekre kellett elköltenie a kormánynak, miközben a munkanélküliség enyhítésére csak az összeg 9 százalékát tudták fordítani. Az előrejelzések szerint 2014-hez képest 2017-ben 35 százalékkal kell megemelni a szociális ellátórendszer büdzséjét, míg a migránsválság nélkül ez az emelkedés csupán 15 százalék lenne.
A szakértők ráadásul azt is kiemelik a tanulmányban, hogy „a bevándorlók foglalkoztatási kilátásai különösen kedvezőtlenek”.
Sonja Wehsely, a szociális ügyekért felelős városi tanácsos nyitott a kompromisszumra: „Új válaszokat kell találnunk arra a kérdésre, hogy a bevándorlók szociális ellátását milyen módon oldjuk meg” – nyilatkozta.
Bécsben és egész Ausztriában tárgyalásokat folytatnak a szakértők és a politikusok, miként kéne megreformálni az összeomlóban lévő szociális ellátórendszert.