Rendőrségi ügyként végződött egy napközis-foglalkozás Svédországban, miután a gyermekek Harisnyás Pippi meséit hallgatták Boras település egyik könyvtárában. Bár látszólag ártatlan történetről van szó, egy látogató nemtetszését fejezte ki a könyvtár vezetésének, mert szerinte a népszerű gyermekkönyv rasszista utalásokat tartalmaz. A felháborodást leginkább a mesehős apjának beceneve, a „néger király” kifejezés váltotta ki.
Az Expressen című svéd lap szerint az ügy közösség elleni uszítás címszóval a helyi rendőrség elé került, de a hatóságok nem készülnek további lépéseket tenni. A napközi fenntartója – ahol meglehetősen vegyes a gyermekek etnikai összetétele – ugyanakkor bocsánatkérésre kényszerült, és ígéretet tett, hogy átdolgozza a gyerekprogramokat.
– Az eset nem az intézmény által képviselt értékeket tükrözi – szögezte le a napközi vezetője, a „szomorú” jelzőt használva a könyvtárlátogatás kimenetelére.
A gyermekek valószínűleg nem szomorkodtak a Harisnyás Pippi-történeteket hallgatva, hiszen a cserfes svéd mesehős világszerte hatalmas népszerűségnek örvend: a mai napig több mint negyven nyelven jelentek meg Astrid Lindgren Pippi-könyvei, és a szeplős kislány számos alkalommal köszönt vissza a mozivászonról. Természetesen nem a svéd napköziben fordult elő először, hogy rasszizmusvádak érik a történeteket, ugyanis a könyvekben az édesapára csak egy messzi sziget néger királyaként (svédül: negerkung), Harisnyás Pippire pedig gyakran a négerek hercegnőjeként utalnak.
A politikai korrektség szimpatizánsai két éve, a könyv első megjelenésének hetvenedik évfordulóján csatát nyertek, hiszen az írónő lánya rábólintott arra, hogy Harisnyás apuka az újabb kiadásokban már ne a négerek, hanem a déltengerek uralkodójaként jelenjen meg.
– Kicseréljük a szót, mert ártalmas a gyermekekre nézve – érvelt Karin Nyman, hozzátéve, hogy ő még egy olyan Svédországban nőtt fel, ahol szinte csak fehér emberek éltek. A kritikusok egyébként nem csak a néger szóra néznek ferde szemmel: az újabb megjelenésekben már az a jelenet sem szerepel, amikor Pippi rácsodálkozik a kínaiak ferde szemére.
Az amerikai író, Mark Twain hasonló cenzúrának esett áldozatul: világhírű műve, a Huckleberry Finn kalandjai friss kiadásaiban a néger helyett a rabszolga kifejezést szerepeltetik. A kiadó szerint a lépésre azért volt szükség, mert a modern kori olvasókat egyszerűen taszítja a szó.
Kétségtelen, hogy a regény népszerűsége megmaradt, ugyanakkor szakértők szerint ez nem a szöveg „megtisztításának” köszönhető, hanem annak, hogy Twain valóban fantasztikus művet alkotott.
– Abban a percben, amikor kicserélik a szavakat, már nem az eredeti Twain-könyv van a kezedben – fogalmazott kommentárjában a brit The Guardian szerzője.