Trumpot a kábítószer-ellenes harcában kemény módszereket alkalmazó s ezért sokat bírált, ám az amerikai elnök által korábban dicsért Rodrigo Duterte Fülöp-szigeteki államfő fogadta díszvacsorával. Trump manilai jelenléte egyértelmű utalás arra, hogy Washington továbbra is elkötelezett egy olyan térség iránt, amelyet Kína saját stratégiai befolyási övezetének tekint. Mielőtt Trump megérkezett volna Manilába, még körútja előző állomásán,
Vietnamban kijelentette, kész közvetíteni a Dél-kínai-tenger birtoklásáért folyó ádáz vitában, amelyben négy délkelet-ázsiai ország (és a találkozón nem képviselt Tajvan) verseng a forgalmas tengeri út feletti ellenőrzésért. Duterte azonban, aki a kétnapos csúcstalálkozó házigazdájaként inkább összehozná, mint eltávolítaná egymástól a térség országait, közölte, nem lenne szerencsés szóba hozni a témát.
– Jobb, ha nem bolygatjuk a dolgot, senki sem engedheti meg magának, hogy emiatt háborút indítson – mondta a Reuters szerint a csúcsot megelőző üzleti találkozón, szem előtt tartva, hogy volt gyarmattartójával, az Egyesült Államokkal már a második világháború óta stratégiai szövetségben áll. Mindez azonban nem akadályozza Dutertét abban, hogy hatalomra kerülése óta programszerűen ne hangoztasson Amerika-ellenes szólamokat, miközben látványosan közeledik Kínához és Oroszországhoz. Az Amerika-ellenes jelszavak a baloldali tüntetőket is megmozgatták, ám a demonstrálókat vízágyú fogadta a manilai amerikai nagykövetségnél.
Trump szóhasználatának érdekessége, hogy körútja előző állomásain – Japánban, Dél-Koreában, Kínában és Vietnamban – a térség megnevezésekor következetesen kerülte az ázsiai–csendes-óceáni kifejezést, helyette az indiai–csendes-óceáni szókapcsolatot használta. Ezzel megfigyelők szerint a térségben egyre növekvő kínai befolyást akarta csorbítani. A csúcstalálkozón valószínűleg szóba fog kerülni a dél-kínai-tengeri konfliktus, de csak mint fokozatosan és békésen megoldandó feszültség. Idén augusztusban Kína és a délkelet-ázsiai országok külügyminiszterei elfogadtak egy, a tárgyalások kereteit rögzítő tervezetet, s ezt hagyná most jóvá Kína a csúcstalálkozón. Hasonló megállapodás ugyan született már 2002-ben is, de azt az érintettek többnyire figyelmen kívül hagyták.
A manilai csúcstalálkozó résztvevői lesznek még Li Ko-csiang (Li Keqiang) kínai és Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök, valamint Japán, Kanada, Dél-Korea, India, Ausztrália és Új-Zéland vezetői. A politikusok mellett üzletemberek is tárgyalni fognak egymással, olyan témákban, mint az ASEAN gazdasági közösséggé alakítása vagy a befektetések megkönnyítése.
Szankciókat ígér Kína
Hszi Csin-ping kínai elnök kijelentette, hogy szigorítani fog az Észak-Korea ellen bevezetett kínai szankciókon – írta tegnap a Twitteren Donald Trump amerikai elnök Hanoiból. „Azt mondta, azt akarja, hogy megszabaduljanak nukleáris fegyvereiktől” – írta Trump, hozzátéve, hogy „halad az ügy”. Nem sokkal később az amerikai elnök értetlenségének adott hangot, hogy miért sértegeti és nevezi őt öregnek Kim Dzsong Un észak-koreai diktátor. „Miközben én sose mondanám rá, hogy kicsi és kövér” – írta az elnök. Tegnapi vietnami sajtótájékoztatóján Donald Trump újságírói kérdésre elmondta: nem tartja elképzelhetetlennek, hogy egy napon barátok lesznek Kim Dzsong Unnal. (MTI)