A közeljövőben elindulhat az Európai Unió saját műholdas navigációs rendszerének (Galileo) tesztüzeme, miután a minap felbocsátott négy szatellit is Föld körüli pályára állt. A kilövésre a Francia Guyana északi részén fekvő Kourou melletti európai űrközpontban került sor. A terület Franciaország tengerentúli megyéjének számít, így az Európai Unió része is. A műholdak feljuttatásához először vették igénybe az Európai Űrügynökség (ESA) által kifejlesztett Ariane 5 nevű hordozórakétát, amelyet a francia óriásvállalat, az Airbus védelmi és űrkutatási részlege gyártott. Az eszköz rendkívül jól vizsgázott a küldetés során, ezért az eddig használt orosz Szojuzok helyett a jövőben is az európai fejlesztést fogják majd alkalmazni. Külön előnye az Ariane 5-nek, hogy a korábbi kettővel ellentétben egyszerre négy szatellitet képes a megfelelő magasságba szállítani.
A most pályára állt műholdaknak köszönhetően 18-ra nőtt a Galileo Föld körül keringő komponenseinek száma. A tervek szerint még egy tucat szatellit kell ahhoz, hogy a helymeghatározási rendszer teljes kapacitással tudjon üzemelni, melyet 2020-ra kíván elérni az ESA. Egy időben 24 aktív műhold fogja majd biztosítani a navigációs rendszer működését, míg a maradék hat készenléti üzemmódban várakozik. A szatellitek elnevezésére még 2011-ben írt ki rajzpályázatot az Európai Bizottság a tagállamokban élő gyerekek között. Minden űreszközt az adott országban győztes gyermekről neveztek el. A magyar műhold, melyet most juttattak fel, a Lisa nevet kapta.
A Galileo alternatívát jelenthet majd az amerikai fejlesztésű GPS-szel és az orosz GLONASS-szal szemben, ugyanis jóval pontosabb információkat képes majd továbbítani a felhasználóknak. A cél, hogy polgári alkalmazás esetén egyméteres hibahatáron belül legyen képes a pontos helymeghatározásra. Titkosított kapcsolat esetén pedig egy centiméter alatt igyekeznek tartani majd ezt az értéket. A Galileo a közlekedés mellett az egészségügyben, a mezőgazdaságban és egyéb területeken is alkalmazható lesz, így például képes lesz a bajba került utazók tartózkodási helyének az eddiginél pontosabb meghatározására.