Az NT elnöklő bírája, a holland Alphons Orie által ismertetett ítélet szerint Mladic a többi között a srebrenicai népirtásért is felelős, amelyben a boszniai szerb erők mintegy nyolcezer boszniai férfit és fiút gyilkoltak meg. Ezt tartják a második világháború óta elkövetett legnagyobb mészárlásnak Európában.
A „Balkán mészárosának” is nevezett egykori parancsnok elleni vádiratban kétrendbeli népirtás, valamint háborús és emberiesség elleni bűncselekmények – egyebek mellett gyilkosság, deportálás, kényszerkitelepítés, üldözés, túszejtés – szerepeltek. A bűncselekmények az 1992-1995-ös, mintegy százezer halottat követelő boszniai háború idején történtek.
A törvényszék egyebek mellett felelősnek mondta Mladicot a Szarajevó három éven át tartó ostromakor elkövetett háborús bűncselekményekért, amelyek során a – háború előtt szerbek, muzulmánok és horvátok által vegyesen lakott – boszniai fővárost ágyúzták és lövették orvlövészekkel.
Kiemelték: a volt parancsnok nagyban hozzájárult a Bosznia szerbek által magukénak vallott területén élő bosnyákok és horvátok „tartós eltávolításához”.
Az ügyben eljáró háromtagú bírói testület ugyanakkor nem állapította meg Mladic felelősségét a népirtással kapcsolatos másik vádpontban, miszerint a boszniai szerb hadsereg népirtást követett el a muzulmánok és horvátok ellen hat másik településen.
„Az elkövetett cselekmények az emberiség által ismert legszörnyűbb bűntettek közé tartoznak” – mondta Orie.
Az ítélethirdetésen a most 74 éves Mladic rosszullétre panaszkodott, ezért hosszú szünetet tartottak, ezt követően pedig a vádlott ügyvédje az ülés elnapolását kérte védence magas vérnyomására hivatkozva. A kérelmet elutasították, mire Mladic felállt, és kiabálni kezdett, hogy „ez mind hazugság, maguk mind hazudnak”, ezért végül kivezették a teremből, és nélküle folytatódott az ülés.
A per során közel hatszáz tanút hallgattak meg, és tízezer tárgyi bizonyítékot mutattak be, a vádlott viszont ártatlannak vallotta magát, és a felmentését kérte.
Serge Brammertz főügyész mérföldkőnek nevezte az ítéletet, és a leghatározottabban elutasította egyesek azon interpretációját, miszerint a verdikt a szerbek ellen irányulna.
„Egyesek hősnek fogják tartani Mladicot, aki a népét védte. Ez az ítélet azonban jól mutatja, hogy semmi sem állhatna távolabb az igazságtól. A valódi hősök az áldozatok és a túlélők, akik soha nem adták fel azon igényüket, hogy igazságot szolgáltassanak” – közölte.
A NATO főtitkára üdvözölte az ítéletet, amely szerinte azt bizonyítja, hogy a jogállamiság működik, és a háborús bűncselekmények elkövetőit felelősségre vonják. „Remélem, hogy a mai ítélet még inkább előremozdítja a térséget a béke, a megbékélés útján” – fogalmazott Jens Stoltenberg, kiemelve, hogy a Nyugat-Balkán jövőjét az euroatlanti együttműködésen és integráción belül képzeli el.
Közleményt adott ki az Európai Unió külügyi szolgálata is, amelyben hangsúlyozták: „alapvető emberi kötelesség, hogy a legborzalmasabb bűncselekmények ügyében igazságot szolgáltassanak, felvéve a harcot a büntetlenség ellen”.
A bírósági ítéletet sokak borítékolhatónak tartották, szerintük a valódi kérdés inkább az volt, hogy a vádpontok közül hányat találnak majd bizonyítottnak.
„Nem vagyok meglepve, a bíróság teljesen elfogult volt már a legelejétől fogva” – jelentette ki Mladic fia az ítélethirdetés után.
Később Mladic ügyvédje bejelentette, hogy fellebbezést fognak benyújtani az elsőfokú ítélet ellen. A hágai bíróság azonban decemberben befejezi működését, és mandátumának lejárta után a fennmaradó ügyeket az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT) veszi át.
A törvényszék épülete előtt nagyjából százan tüntettek azért, hogy végre felelősségre vonják Mladicot. Helyszíni tudósítások szerint volt egy kisebb összetűzés is, amikor megjelent egy szerb zászlót lengető férfi, akitől az egyik demonstráló elvette a lobogót.
Ratko Mladicot több mint egy évtizedes bujkálás után, 2011-ben fogták el és adták ki a szerb hatóságok az NT-nek.
A srebrenicai mészárlás másik fő felelősének tekintett Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnököt tavaly 40 év börtönre ítélték Hágában.
Mladic megítélése Bosznia-Hercegovinában és Szerbiában a mai napig vitatott. Bosznia-Hercegovina többségében bosnyákok és horvátok lakta részében egyértelműen háborús bűnösnek tartják, míg a szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságban inkább hősként tekintenek rá.
A szerb elnök a múlt lezárására szólított fel
Lezárulhat a múltba nézés, és elkezdődhet egy szebb és jobb jövő építése azzal, hogy a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) ítéletet hirdetett Ratko Mladic volt boszniai szerb hadseregparancsnok perében szerdán – jelentette ki első reakciójában Aleksandar Vucic szerb elnök. Hangsúlyozta: senkit sem lepett meg az ítélet, az életfogytig tartó börtönbüntetés.
A szerb államfő újvidéki nyilatkozatában arra szólította fel a szerbeket, az ítélethirdetést követően kezdjék el a jövőépítést, hogy a gyerekeik egy jobb világban nőhessenek fel, és gondolkozzanak azon, hogyan lehet megőrizni a békét és a stabilitást a térségben, hogyan lehet gazdasági fejlődést és virágzást elérni. „Ne fulladjunk bele a múlt könnyeibe, hanem a munkánk verejtékével építsünk jobb jövőt mindannyiunk számára” – fogalmazott a szerb elnök.
Kiemelte: annak ellenére, hogy Szerbia mindig is tiszteletben tartotta a más népek áldozatait, a szerb áldozatok nem kapták meg a kellő tiszteletet. Mindazonáltal az, hogy nem ítélték el a szerbek elleni atrocitásokkal vádolt bosnyákokat, horvátokat vagy albánokat, nem kisebbíti azokat a bűncselekményeket, amelyeket szerbek követtek el.
Az Oslóban tartózkodó Ana Brnabic szerb miniszterelnök csak röviden reagált az ítélethirdetésre. Ő is azt hangsúlyozta, hogy ideje a jövőbe tekinteni és stabil államot építeni. Nela Kuburovic igazságügyi miniszter megismételte a szerb kormány korábbi álláspontját, miszerint Belgrád azt kéri, hogy szerb orvosok vizsgálhassák meg a megromlott egészségi állapotú Ratko Mladicot, illetve Belgrád továbbra is fenntartja ígéretét, hogy ha gyógykezelése miatt ideiglenesen szabadon bocsátják, garanciát vállal Mladicért.
Hozzátette: Szerbia nem elégedett a Nemzetközi Törvényszék munkájával, véleménye szerint a hágai bírói testület „szelektíven” hoz ítéletet, és úgy tűnik, a szerb áldozatok kevesebbet érnek, ugyanis a legtöbb ítéletet szerbek ellen hozta a testület. A Nemzetközi Törvényszék célja nem az igazságszolgáltatás vagy a térségbeli megbékélés, ehelyett szeretnék kimondani a szerbek kollektív bűnösségét az 1991-1995-ös délszláv háborúban elkövetett bűncselekményekért – vélekedett Dragomir Andjelković elemző a belgrádi Pink Televízió műsorában.
Az ellenzéki, ultranacionalista Szerb Radikális Párt elnöke, Vojislav Seselj – akit a Nemzetközi Törvényszék felmentett az ellene felhozott vádak alól – elítélően szólt a Ratko Mladic elleni eljárásban részt vevő szerbekről. Szerinte míg más népek, így az albánok is, minden lehetséges tanút igyekeztek eltüntetni, addig egyes szerbek egymással versenyezve rohantak Hágába, hogy más szerbek ellen tanúskodhassanak. Úgy vélte: a Mladic-ügyben felsorakoztatott tanúk hamis nyilatkozatokat tettek, felkészítették őket a vallomásra.
Mint mondta: politikai döntés született, az ítélet a háborúban részt vevő szerbek, Szerbia, de főként a boszniai Szerb Köztársaság ellen irányul. A szintén ellenzéki, szélsőjobboldali Dveri Mozgalom azt közölte: minden hágai ítéletet elutasítanak, mert azok jogellenesek, igazságtalanok és szerbellenesek. Bosko Obradovic pártelnök rögtönzött sajtótájékoztatóján hősnek nevezte Ratko Mladicot. Az ugyancsak ellenzéki Vajdasági Szociáldemokrata Liga viszont a szélsőjobboldali parlamenti pártokkal éppen ellentétesen vélekedik az ítéletről.
A vajdasági szociáldemokraták szerint az NT nemcsak azt az embert ítélte el, aki felelőssé tehető a második világháború óta elkövetett legnagyobb európai mészárlásért, hanem azt az ideológiát is, amely a vérengzéshez vezetett, illetve azokat is, akik abban részt vettek. A párt szerint itt az ideje annak, hogy az illetékes szerbiai szervek is állást foglaljanak, és egyértelműen elítéljék azt a fajta politikát és ideológiát, amely oda vezetett, hogy Ratko Mladic neve egyenlő lett a bűncselekményekkel és a népirtással.
A bosnyákok nem maradéktalanul elégedettek az ítélettel
A bosnyákok többsége elégedett a Ratko Mladic perében született szerdai ítélettel, az életfogytig tartó szabadságvesztéssel, mindazonáltal a Srebrenicában kivégzett gyerekek anyáinak szövetsége, illetve Srebrenica korábbi polgármestere úgy vélekedett: mind a tizenegy pontban bűnösnek kellett volna nyilvánítani az egykori boszniai szerb hadseregparancsnokot.
Munira Subasic, a Srebrenicai Anyák nevű egyesület egyik vezetője kijelentette: szeretné, ha Mladicnak álmában megjelennének mindazok, akiket meggyilkolt. Egy másik anya szerint Ratko Mladic emberbőrbe bújt szörnyeteg, és itt lenne az ideje, hogy a szerbek felhagyjanak a népirtás tagadásával. „Az a bűnöző még mindig él, a mi gyerekeink pedig már 22 éve meghaltak” – hangsúlyozták a gyászoló asszonyok.
Az egyesület Hágában tartózkodó tagjai könnyes szemmel, de – mint mondták – vegyes érzésekkel fogadták az ítéletet. Kijelentették, hogy az életfogytig tartó ítélet igazságos, ám teljes megnyugvást csak az adhatott volna, ha a további hét boszniai településen elkövetett bűncselekményeket is népirtásnak nyilvánítják, és azokban is bűnösnek találják Mladicot.
„Az igazságszolgáltatás malmai lassan őrölnek, de végül igazságos ítélet született” – hangoztatta az N1 nyugat-balkáni regionális televízióban a bosnyák túlélők egyesületének képviselője. A nyilatkozók örömmel fogadták, hogy Ratko Mladicot életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték, és nem 40 év letöltendő börtönbüntetést kapott, mint a hasonló vádpontok alapján elítélt Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnök.
Denis Zvizdic, Bosznia-Hercegovina miniszterelnöke közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a Nemzetközi Törvényszék ítélete megerősítette: „a háborús bűnösök nem menekülhetnek el az igazságszolgáltatás elől, bármilyen hosszú ideig rejtőzködjenek is”. Ratko Mladic ellen először az 1992-1995-ös boszniai háború lezárását követően emeltek vádat, de a volt hadseregparancsnokot csak 2011-ben fogták el, és adták ki Hágának.
Denis Zvizdic szerint az életfogytig tartó börtönbüntetés „nem hozza vissza a több ezer ártatlanul kivégzett civil áldozatot, és nem is hozhat teljes megnyugvást az áldozatok családjainak, de óriási jelentősége van a Balkán jövője szempontjából. (.) Figyelmeztetés lehet azok számára, akik még mindig megosztást és összetűzéseket gerjesztenek.”
Példaértékűnek nevezte a horvát kormányfő a Mladic ügyében született ítéletet
Példaértékűnek nevezte Andrej Plenkovic horvát kormányfő a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) ítéletét Ratko Mladic volt boszniai szerb hadseregparancsnok perében, ugyanakkor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a Horvátországban elkövetett háborús bűnökért nem vonták őt felelősségre.
Plenkovic kiemelte, hogy a bíróság sajnos nem vette figyelembe az ügyészség azon tézisét sem, hogy magas rangú szerb tisztségviselők is részesei volt az 1991 és 1995 között elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekményeknek.
Mladic az 1991-es háború első hónapjaiban Horvátországban szolgált különböző katonai beosztásokban, szemtanúk szerint ő volt a parancsnoka 1991-ben annak a jugoszláv különítménynek, amely a közép-dalmáciai Skabrnja falunál 65 polgári személyt kivégzett. Mladic akkor a krajinai hadtestnél szolgált, később került csak a boszniai szerb hadsereg élére, ahol aztán újabb bűntetteket követett el.
Marko Miljanic, Skabrnja falu háborús időkbeli védelmi parancsnoka szomorúnak nevezte, hogy Mladicot nem ítélték el a Horvátországban elkövetett atrocitásokért. „Együttérzek a srebreniciai áldozatokkal és hozzátartozóikkal, ők legalább most valamiféle elégtételt kaptak”- mondta, majd hozzáfűzte: mindazonáltal soha nem fogja megérteni, miért nem kezdeményezte egyik horvát kormány sem, hogy Mladicot a Horvátországban elkövetett bűnökért is felelősségre vonják.
Több horvát televíziós csatorna is élőben közvetítette Mladic perét Hágából, valamint élőben kapcsolták tudósítóikat több horvát és boszniai helyszínről is, ahol az áldozatok hozzátartozói és civil szervezetek is nagy érdeklődéssel várták az ítéletet.
A „Balkán mészárosának” is nevezett egykori parancsnok elleni vádiratban kétrendbeli népirtás, valamint háborús és emberiesség elleni bűncselekmények – egyebek mellett gyilkosság, deportálás, kényszerkitelepítés, üldözés, túszejtés – szerepeltek. A bűncselekmények az 1992-1995-ös, mintegy százezer halottat követelő boszniai háború idején történtek.
Az ellene felhozott tizenegy vádpontból tízben bűnösnek találta és első fokon életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte Mladicot az ügyben eljáró háromtagú bírói testület. A többi között a srebrenicai népirtásért is felelős, amelyben a boszniai szerb erők mintegy nyolcezer boszniai férfit és fiút gyilkoltak meg.
ENSZ emberi jogi főbiztos: fontos győzelemről beszélt
Fontos győzelem az igazságszolgáltatás számára a Ratko Mladic egykori boszniai szerb hadseregparancsnok ellen hozott ítélet – jelentette ki szerdán Zeid Raad al-Husszein, az ENSZ emberi jogi főbiztosa azután, hogy a hágai törvényszék tíz vádpontban bűnösnek találta és életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte Mladicot. Az ENSZ emberi jogi főbiztosának szerdai közleménye szerint Mladic „a gonosz megtestesülése, az ellene folytatott bűnvádi eljárás pedig megtestesülése mindannak, amiről a nemzetközi igazságszolgáltatás szól”.
„A Mladic által levezényelt bűncselekmények a legsötétebbek közé tartoznak, melyeket Európában a második világháború után elkövettek, amelyek rettegést, halált és pusztítást hoztak magukkal áldozatok ezreinek, és bánatot, tragédiát és traumát számtalan további embernek” – tette hozzá a világszervezet emberi jogi főbiztosa.
„A mai ítélet figyelmeztetés az ilyen bűncselekmények elkövetőinek, hogy nem menekülhetnek el az igazságszolgáltatás elől, nem számít, hogy milyen hatalmasak, vagy mennyi ideig tart. Felelősségre fogják őket vonni” – mondta Zeid. Szerdán az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) bűnösnek találta és életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte Mladicot.
Az NT elnöklő bírája, a holland Alphons Orie által ismertetett ítélet szerint Mladic a többi között az 1995-ös srebrenicai népirtásért is felelős, amelyben a boszniai szerb erők mintegy nyolcezer boszniai férfit és fiút gyilkoltak meg. A „Balkán mészárosának” is nevezett egykori parancsnok elleni vádiratban kétrendbeli népirtás, valamint háborús és emberiesség elleni bűncselekmények – egyebek mellett gyilkosság, deportálás, kényszer-kitelepítés, üldözés, túszejtés – szerepeltek. A bűncselekmények az 1992-1995-ös, mintegy százezer halottat követelő boszniai háború idején történtek.
A szerb nép „szégyenteljes arculcsapásáról” beszélt a boszniai szerb elnök
Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke a szerb nép „szégyenteljes arculcsapásának” nevezte azt, hogy az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) szerdán az ellene felhozott tizenegy vádpontból tízben bűnösnek találta és életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte Ratko Mladic volt boszniai szerb hadseregparancsnokot.
„Mladic ügyében nem egy bíróság, hanem csak a történelem hozhat ítéletet” – fogalmazott Milorad Dodik, aki hősnek nevezte a népirtás, valamint háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt elítélt egykori boszniai szerb katonai parancsnokot. Szerinte a szerdai ítélet senkinek sem okozott meglepetést, de minden bizonnyal megerősíti azt a szerb megítélést, amely szerint Ratko Mladic hős hazafi volt.
Szerinte a délszláv háborúk áldozatai számára is megalázó az ítélet, a hágai Nemzetközi Törvényszék ugyanis a szerb áldozatokat semmibe veszi, és szerbellenes ítéleteket hozott az utóbbi két évtizedben.
Milorad Dodik kijelentette: az NT soha nem ítélt el egyetlen nem szerb nemzetiségű embert sem. Úgy fogalmazott: a szerb áldozatokat kétszer gyilkolták meg, egyszer, amikor a horvátok vagy a bosnyákok megölték őket, és egyszer, amikor a Nemzetközi Törvényszék nem akart nekik igazságot szolgáltatni.
Hozzátette: Szerbiának és a boszniai Szerb Köztársaságnak össze kell fognia, mert az ítélet bebizonyította, a szerbek nem számíthatnak a nemzetközi közösségre és a jogra.
A „Balkán mészárosának” is nevezett egykori parancsnok elleni vádiratban kétrendbeli népirtás, valamint háborús és emberiesség elleni bűncselekmények – egyebek mellett gyilkosság, deportálás, kényszerkitelepítés, üldözés, túszejtés – szerepeltek. A bűncselekmények az 1992-1995-ös, mintegy százezer halottat követelő boszniai háború idején történtek.
Az ellene felhozott tizenegy vádpontból tízben bűnösnek találta és első fokon életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte Mladicot az ügyben eljáró háromtagú bírói testület, amely kimondta: Mladic a többi között a srebrenicai népirtásért is felelős, amelyben a boszniai szerb erők mintegy nyolcezer boszniai férfit és fiút gyilkoltak meg.