Régóta érett már a döntés arról, hogy az Egyesült Államok kivonuljon az ENSZ emberi jogi tanácsából – mondta tegnap John Bolton, Donald Trump amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója. Mike Pompeo külügyminiszter és Nikki Haley ENSZ-nagykövet előző nap jelentette be az amerikai kilépést; utóbbi szerint a fórum a „politikai elfogultság szennyvízgödre”.
A Genfben működő, mindig is a bírálatok kereszttüzében álló tanács eddig több, Izraelt elítélő határozatot hozott, mint ahány bármilyen mást. A Trump-kormányt viszont az egyik legszorosabb viszony fűzi Izraelhez az eddigi amerikai adminisztrációk közül, Bolton pedig régóta hadakozik az ENSZ-szel.
Még George W. Bush elnöksége idején diplomataként fogalmazott úgy, hogy semmi sem változna, ha a világszervezet New York-i székházának 38 emeletéből tízet egyszerűen megszüntetnének. A genfi tanácsot érő bírálatoknak az is a része, hogy diktatúrák képviseletében is szavaznak diplomaták emberi jogi ügyekben.
Tegnap António Guterres ENSZ-főtitkár sajnálatát fejezte ki az amerikai lépés nyomán, Vojislav Suc, az emberi jogi tanács szlovén elnöke pedig kiábrándítónak nevezte azt. Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője közleményében azt írta: Washington magának árthat a döntésével. A világ vezetői általában csalódottságuknak adtak hangot, de Jeruzsálemből gratuláltak Trumpnak a lépéshez.
– Újra és újra látjuk, hogy Izraelnek nincs nagyobb barátja Amerikánál – közölte Avigdor Liberman védelmi miniszter, radikális jobboldali politikus. – Tekintettel az emberi jogok jelenlegi helyzetére a világban, az USA-nak még nagyobb szerepet kellene vállalnia, nem pedig kivonulnia – fogalmazott Zeid Raad al-Husszein, az ENSZ emberi jogi főbiztosa, aki felügyeleti jogot gyakorol a genfi tanács felett.
Ugyanakkor azt is közölte, a döntés nem lepte meg. A hivatalából augusztus végén távozó, szintén igen ellentmondásos tevékenységű jordániai herceg hétfői búcsúbeszédében bírálta az Egyesült Államokat is, felszólítva, hagyjon fel a szerinte lelkiismeretlen gyakorlattal, miszerint az illegális bevándorlóktól elválasztják gyermekeiket.
– Egy ország sem használhatja fel ezt az eszközt arra, hogy eltántorítson embereket a bevándorlástól – tette hozzá.
Az emberi jogi tanácsnak 47 ország a tagja, a tagságot három évre, rotációs alapon töltik be. A fórumot 2006-ban hozták létre – akkor is azért, mert elődje, az emberi jogi bizottság nem működött megfelelően –, az USA az ifjabb Bush elnök idején egyszer már megszüntette vele a kapcsolatot, majd 2009-ben Barack Obama alatt visszaléptette országát.
Az Egyesült Államok – amely a világszervezet költségvetésének 22 százalékát egymaga fedezi, ennél többet a szabályok nem engednek – Trump elnöksége idején immár a harmadik ENSZ-fórumnak fordít hátat.
Tavaly októberben az UNESCO-t, a párizsi székhelyű nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezetet hagyta faképnél, ugyancsak annak állítólagos Izrael-ellenes elfogultsága miatt, decemberben pedig a bevándorlásról készülő megállapodás előkészítő tárgyalásaiból vonult ki.
HAZÁNK HARCAI
Magyarország jelenleg is, immár másodszor tagja az ENSZ emberi jogi tanácsának, 2011–12-ben pedig Dékány András magyar nagykövet a fórum alelnöke volt. De ez nem jelenti azt, hogy hazánk ne vívna harcokat a fórumon belül, illetve Zeid Raad al-Husszein főbiztossal. Szijjártó Péter külügyminiszter tavaly Genfben hangsúlyozta: „nagyon fontos, hogy egy országot se lehessen az emberi jogokra hivatkozva túszul ejteni”, és el kell kerülni, hogy „a beszámolókat olyan bürokraták írják meg, akik soha nem jártak az adott országban”. Szijjártó idén februárban Husszein lemondását is követelte, amiért a főbiztos rasszistának és idegengyűlölőnek nevezte Orbán Viktor miniszterelnököt. A jordániai herceg hétfői búcsúbeszédében bírálta a Stop, Soros! törvénycsomagot is.