– Hadgyakorlatot kezdünk Spielfeldben, és az új határvédelmi alakulat, a Puma is bevetésre kerül – fogalmazott a Bild című lapnak Heinz-Christian Strache osztrák alkancellár. Kiemelte, egyértelműen akarják jelezni, hogy még egyszer nem fordul elő olyan helyzet, mint 2015-ben, amikor az emberek ellenőrzés nélkül haladhattak át a határokon. Az az ország, amely nem képes a határait megvédeni, elveszti a szavahihetőségét, fogalmazott Herbert Kickl belügyminiszter is a spielfeldi hadgyakorlat kezdetére összegyűlt újságíróknak.
Az ötszáz rendőr és kétszáz katona részvételével tartandó hadgyakorlaton azt gyakorolják, hogyan lehet megállítani egy nagy csoport illegális bevándorlót. A nagy csoportot rendőr tanulók demonstrálják majd. Bár ma már kevés bevándorló lép át a Szlovéniával közös spielfeldi határszakaszon, a 2015 nyarán kialakult válság alatt ezrek keltek át a határon naponta.
– Készek vagyunk mindent megtenni, hogy megvédjük a határainkat – jelezte korábban Sebastian Kurz osztrák kancellár. Szlovénia jelezte, nem értenek egyet az osztrák hadgyakorlat üzenetével.
Ausztria július elsején veszi át az EU soros elnöki posztját, amelyre komoly tervekkel készül. A vezetés célja az unió jelenlegi menedékkérelmi rendszerének átalakítása, amellyel kapcsolatosan hosszú ideje nem született előrelépés, a legutóbbi kudarc a hétvégi uniós minicsúcs volt.
„A 2015-ös migrációs válság és annak következményei miatt az emberek úgy érzékelik, hogy az EU és a politikai elitek elvesztették a kontrollt” – írja az osztrákok által előkészített dokumentum a The Financial Times brit gazdasági lap szerint. „Csak a külső határok megerősítése és egy hatékony, egységes menedékkérelmi rendszer az, amely megakadályozhatja az illegális bevándorlást, és segíthet azokon, akiknek valóban védelemre van szükségük.”
A dokumentum előirányoz többek között „egy új, jobb védelmi rendszert, amelyben nincs lehetőség az EU területén menedékkérelemre, csak kivételes esetben”. Javasolja, hogy az EU nyújtson védelmet a kiszolgáltatott emberek számára az unión kívül, „a lehető legközelebb a kríziszónához”.
Ez valószínűleg olcsóbb megoldás a jelenleginél, és kevesebb problémához vezet az életmód és az értékek terén, írja. Szintén tartalmaz lépéseket, hogy megküzdjenek az „iskolázatlan egyedülálló férfiak beáramlásával”, akik olyan régióból érkeznek, amelyben „férfiközpontú a társadalom, és nem szabad, illetve múltba mutató vallási attitűdök jellemzőek”.
Az osztrák elképzelés szerint Észak-Afrikában építenének menekülttáborokat, ezekbe küldenék a vízből kimentett embereket, ezzel megoldva a Földközi-tengeren kialakult vitát. Emellett a balkáni államokban is felvetette, hogy hozzanak létre olyan központokat, amelyek az unióban elutasított, de származási országaik által vissza nem fogadott menedékkérőket fogadnák be.
Az osztrák kormány június elején már tárgyalásokba kezdett Szerbiával, Albániával, Macedóniával és Koszovóval olyan táborokról, ahol a balkáni útvonalon keresztül érkezett menedékkérőket helyeznék el.
A közel kilencmilliós lélekszámú Ausztria 2015-ben kilencszázezer menedékkérőt fogadott be, ami a lakosságszám közel egy százalékát teszi ki. Tavaly 24 ezer ember kért menedéket az országban, elsősorban szíriai, afgán és pakisztáni állampolgárok, az év végén 57 ezren vártak az elbírálásra. 2017-ben összesen 21 ezer ember kapott menekültstátust, átlagosan a kérelmek harminc százalékát elutasították, derül ki az osztrák belügyminisztérium statisztikáiból.