Ami pedig a nyugati hatalmak nukleáris fegyverszeretetét illeti, erről a legfrissebb hír: a három nyugati atomhatalom, az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia, értesítette a Nobel Intézetet, hogy december 10-én nem képviselteti magát Oslóban, amikor ünnepélyesen átadják az idei Nobel-békedíjat. A kitüntetett a Nemzetközi Kampány az Atomfegyverek Megszüntetéséért (ICAN) nevű szervezet.
Ami mutatja, mennyire megsértődtek eme atomhatalmak attól, hogy valaki bántja őket nukleáris fegyvereik birtoklása miatt. Oroszország diplomatái jelen lesznek az ünnepségen, ami neokonzervatív átírásban nyilván annak a bizonyítéka, hogy Moszkva titokban a díjazottat rá fogja/akarja venni arra, hogy már januárban dobjon egy-egy atombombát Tallinnra, Vilniuszra vagy Rigára.
Fősodratú amerikai és nyugat-európai médiumok kezdtek cikkezni arról, hogy Rex Tillerson jelenlegi amerikai külügyminisztert Trump elnök meneszti.
Majd jött a fehér házi cáfolat. Ami azt jelenti, hogy bármi lehet. Ami tény, az tény: nyilván nem lehet túl kellemes Trumpnak, hogy kiderült, külügyminisztere egyszer még „kreténnek” is nevezte.
Mivel a másság mindig is gyönyörködtet, tanultuk liberáliséktól, jöjjön egy másságos hírportál erről szóló anyaga. A hordozója a Sputnik News nevű orosz hírügynökség (John „Orbán neofasiszta diktátor” McCain, figyelj, veszélyt szagolni, egy, kettő durr! – Bombákat élesíteni!).
A Sputnik Loud and Clear („Hangosan és érthetően”) nevű kiváló műsorának két újságírója a témáról készített interjút Medea Benjaminnal, a CODEPINK társalapítójával.
A szervezetet nők vezetik és céljuk, hogy az USA – hazájuk – beszüntesse a háborúkat, a kardcsörtetést, támogassa a békét és az emberi jogokat és a gigantikus hadikiadások helyett az infrastruktúra javítására, az egészségügyre, az oktatásra és egyéb, az életet erősítő programokra költsék az éves 700 milliárd dollár, a világ messze legnagyobb hadikiadása nagy részét.
Benjamin félig viccesen azzal kezdte az interjút, hogy soha nem gondolta volna, valaha is szurkolni fog az Exxon volt elnökének, de a „Fehér Ház adminisztrációs napközi otthonában Tillerson volt a kevés felnőttek egyike”.
(Bob Corker republikánus szenátor nevezte egy alkalommal a Fehér Házat „felnőtteknek fenntartott napközinek”.)
A hírek szerint az új külügyminiszter Mike Pompeo CIA-igazgató lenne, akit Benjamin „féktelen Oroszország- és Irán-ellenes héjának” nevezett. A hölgy szerint Pompeoval olyan emberek fognak bevonulni a hivatalba, akik háborúba akarnak majd menni Észak-Korea ellen, és akik azt hiszik, Irán nukleáris létesítményeit meg kell bombázni és e kormányokat le kell cserélni, magával a rendszerrel együtt.
Tillerson vezető diplomataként közvetítői szerepet játszott Washington és ezen országok között, ami miatt összeütközött a nála héjább Trumppal.
Aki egy alkalommal le is teremtette, hogy csak az időt fecséreli, ha Kim Dzsong-unnal beszélget.
Benjamin szerint az is nagyon rossz lenne, hogy Pompeo munkáját a CIA élén a szintén háborús héja Tom Cotton arkansasi szenátor venné át. 40 évével ő a szenátus legifjabb tagja és a hírszerzés terén gyakorlatilag tapasztalatlan.
Ami azt jelenti, az érdemi munka helyettesére, Gina Haspelre maradna, aki például 2002-ben felügyelte a CIA kínzási programját.
Annyi feltételezést talán megkockáztathatunk, hogy ha Tillersonnak a jelek szerint Magyarország érdektelen volt, és hagyta mi folyik vele kapcsolatban az itteni amerikai ügyvivő roppant tetszésére és kivitelezésére, Pompeo budapesti akcióit még a mainál is jobban fogja élvezni, mert a neokon csatornák valamelyikén valaki Pompeo fülébe juttatja majd – Putyin-összefüggésbe is ágyazva -, hogy milyen szörnyedékek uralkodnak itt a Duna partján, beleértve az összes „anti”-val kezdődő és „izmus”-ra végződő jelzők kíséretében.