- Soros György és civil szervezetei nem adták fel tervüket, hogy bejuttassák a migránsokat az EU területére
- A Balkánon az utóbbi időben ismét feszültségek tapasztalhatóak. Szlovákiában, Romániában és például Macedóniában is felmerült a gyanú, hogy Soros György megpróbál beavatkozni a belpolitikai folyamatokba
- Albániában, Macedóniában, Szerbiában tüntetéseket szerveznek a Soros szervezetek, hogy destabilizálják az országokat a balkáni migrációs útvonal mentén
- A szakértők szerint a térség destabilizálásának az lehet az egyik célja, hogy meggyengítse a migránsok befogadását ellenző országokat és bejöhessenek a bevándorlók
- Egy esetleges háború esetén nem számítanának harmadik biztonságos országnak, így be kellene engednünk a migránsokat
Soros György és az általa alapított Nyílt Társadalomért Alapítvány támogatott szervezetei nem akarják a véletlenre bízni a dolgot: mivel az úgynevezett balkáni migrációs útvonal le lett zárva, új célt tűztek ki maguknak. Destabilizálják a balkáni államokat, hogy azok ne számítsanak harmadik biztonságos országnak és így Magyarországnak be kelljen engednie az összes ideérkező migránst. Így kívánják végső elkeseredésükben végrehajtani tervüket, hogy lebontsák a nemzetállamokat és nyílt társadalmat hozzanak létre.
Az sem utolsó szempont a balkáni tevékenységénél, hogy két legyet ütne egy csapásra: a migránsok bejutnának az Európai Unió területére, és az általa megvetett jobboldali kormányokat is sikerülne megbuktatnia. Vegyük csak Macedónia esetét.
Egy, az interneten elérhető dokumentum szerint a szkopjei USA nagykövetségen és a Soros alapítványokon keresztül több millió dollárnyi amerikai közpénz érkezett, melynek jelentős részét a demokratikusan megválasztott jobboldali VMRO-DPMNE kormány destabilizálására fordították (a többivel pedig a baloldali SDSM pártot és baloldali szerveződéseket támogattak).
A USAID weboldala azt mutatja, hogy 2012 és 2016 között az USAID közel 5 millió dollárt adott adófizetők által befizetett pénzekből a FOSM-nak (Foundation Open Society Macedonia) a „The Civil Society Project” keretében, amely „segíti azt, hogy képessé tegyék a macedón polgárokat kormányuk elszámoltathatónak tartására”. A USAID weboldala linket mutat www.soros.org.mk-ra, és azt írja, hogy macedón fiatalok százait oktatták ifjúsági aktivizmusra és az új médiaeszközök használatára.
Soros Albániában folytatott tevékenysége is veszélyeket rejthet. Lulzim Basha, az albán Demokratikus Párt elnöke, korábbi külügyminiszter és Tirana volt főpolgármestere a Breitbart jobboldali portálnak 2017. március végén adott interjújában beszélt a Soros szervezetek albániai aktivitásáról. Hangsúlyozta, „Rama George Soros első számú befektetése Albániában és a Balkánon”. Lássuk, miért.
Rama miniszterelnök az albániai Soros Alapítvány kuratóriumi tagja volt. Volt felesége, Delina Fico jelenleg egy miniszter felesége és a Nyílt Társadalomért Alapítvány Albánia (Open Society Foundation Albania – OSFA) vezetőségi tagja. Ilyen minőségében 2021-ig ő dönt az USAID forrásaiból érkező 9,5 millió dollár felhasználásáról civil projektekre a délkelet-európai térségben (főként Macedónia és Albánia). A miniszterelnök jelenlegi felesége, Linda Basha Rama korábban szintén vezetőségi tagja volt az OSFA-nak, ahogy a pénzügyminiszter, Milva Ekonomi is.
A kormányfő közelében található emberek közül többen is egy OSFA által létrehozott és támogatott civil szervezet, a Mjaft! vezetőségéből kerültek ki, például a külügyminiszter, Ditmir Bushati és Tirana polgármestere és alpolgármestere, Erion Veliaj (Rama lehetséges utóda) és Arbjan Mazniku is. Jól látható tehát, hogy az albán kormány gyakorlatilag már Soros markában van. Ez a célja a többi országgal is.
Az interjúból az is kiderült, hogy az amerikai kormány az USAID fejlesztési alapján keresztül Sorossal együttműködve finanszíroz szélsőséges és olykor erőszakos tetteket elkövető politikai aktivistákat és marginalizálni akarják a vezető pozíciókban lévő mérsékelt és konzervatív politikusokat.
Széles körben idézett példaként az Obama adminisztráció alatti Soros-befolyásra, egy 2011-es (a Wikileaksen megjelent) e-mailben Soros arra sürgette Hillary Clintont, hogy tegyen lépéseket az Albániában fővárosában, Tiranában zajló tüntetések kapcsán.
Soros arra kérte Clintont, aki akkoriban külügyminiszter volt (azóta pedig Soros egyik fő támogatottja volt, mint elnökjelölt), hogy „a nemzetközi közösség teljes súlyát helyezzék a miniszterelnökre és az ellenzék vezetőjére, Berisha Edi Ramára, hogy megelőzzék a további tömegdemonstrációkat, és hogy mérsékeljék a nyilvános kijelentések hangnemét”, valamint jelöljenek ki egy magas rangú európai tisztviselőt közvetítőként.
Szokták mondani, hogy a foci valójában egy nemzetek közötti háború áldozatok nélkül. Nos, kevesen emlékeznek arra, hogy a délszláv háború tulajdonképpen a focipályákon kezdődött el. A régi Jugoszláviában az számított örökrangadónak, ha a belgrádi Crvena Zvezda vagy a Partizan találkozott a két legnevesebb horvát csapat (Dinamo Zagreb és Hajduk Split) valamelyikével. A nyolcvanas években persze már össze-összecsaptak a huligánok, de az etnikai dimenzió 1988 tájékán vált meghatározóvá. Felszínesen azt is mondhatnánk, hogy a délszláv háború 1990. május 13-án tört ki Zágrábban a Dinamo-Crvena Zvezda meccsen. Hogy hogyan is jön ide a foci?
Menjünk vissza 2014 októberébe a szerb-albán meccsre, amelyet idő előtt le kellett fújni, mert az albán szurkolói táborból „fellőttek“ egy drónt, amely a pálya felett reptette Nagy-Albánia zászlaját. A pályán verekedés tört ki; Szerbia dühöngött, Albánia ünnepelt. Az akció egyik főszervezője, Olsi Rama korábban az albániai Soros-alapítványnál dolgozott, mint a tiranai iroda programigazgatója, és történetesen az albán miniszterelnök testvére (aki egyébként részt vett Soros esküvőjén is). A Soros hálózat már ekkor is etnikai konfliktust akart kirobbantani a Balkánon. Macedóniában továbbra is ez a célja a baloldal és az albán párt támogatásával.
A teljes tartalom IDE kattintva érhető el.