Amikor a szívizom vérellátását biztosító artériák összeszűkülnek vagy leblokkolódnak, gyakran az úgynevezett sztenttel nyitják meg az utat. Azonban ezek az apró, fémből készült drótháló csövek elvileg örökre az erekben maradnak. Az Egyesült Államokban évi 600 ezer sztentet ültetnek be, de a betegek két százalékánál (éppen emiatt) életveszélyes vérrögök keletkeznek.
Mi lenne, ha a sztent felszívódna, miután betöltötte feladatát? Európa pár országában már használnak ilyen felszívódó hálókat, nemrég az FDA (az USA Élelmiszer-biztonsági és Gyógyszerészeti Hivatala) is jóváhagyta ezek használatát, 2017-ben pedig várhatóan a világ többi részén is elterjed – olvasható a Medical Futurist és a Cleveland Clinic összeállítása alapján készült toplistában.
A daganatos betegségek diagnosztizálásában áttörést hozhat, hogy az eddig fájdalmas biopsziákat a sokkal könnyebben elvégezhető és hamarabb eredményt hozó folyékony biopszia válthatja fel. A vérminta alapján rákos sejtek után kutató módszer segítségével a tüdő-, a hasnyálmirigy- és a vastagbélrák kimutatását hamarosan így végezhetik el.
A depressziós betegek egyharmadán nem segít sem a terápia, sem a gyógyszer. A korábban diszkódrogként ismert ketamin (a gyógyászatban általános érzéstelenítő szerként használják) azonban gyorsan javítja a tüneteket az érintett páciensek többségénél – nagy reményt fűznek az ezzel kapcsolatos kutatásokhoz.
Ha testrészeket, szerveket, sőt élő sejteket is tudunk nyomtatni, akkor gyógyszereket miért ne tudnánk? – vetik fel a lista összeállítói, akik szerint ezen a téren is előrelépést hozhat ez az év. Meglátjuk, hogy a jóslatokból mi válik valóra 2017-ben.