A negatív nemzetközi visszhang ellenére szerdán rekordsebességgel jóváhagyta a Fülöp-szigetek parlamentje, hogy csökkentsék a gyerekek felelősségre vonásának alsó korhatárát, az utolsó pillanatban azonban nem 9-re, hanem csupán 12 évre csökkentették azt. A statisztikák szerint ijesztően magas a Fülöp-szigeteken azoknak a gyermekeknek a száma, akiket a szigetországot behálózó bandák bűncselekmények elkövetésére használnak.
A hosszú ideje fennálló probléma hátterében a világ egyik legellentmondásosabb politikusaként számontartott, jogi végzettséggel rendelkező Rodrigo Duterte a büntethetőség életkorát szabályozó törvényt sejtette, amely – egyébként világviszonylatban is – rendkívül magasan, 15 éves kortól teszi lehetővé a gyermekek felelősségre vonását. Ennek akart véget vetni az államfő, a manilai képviselőház igazságügyi bizottsága ezért hétfőn elfogadott egy törvénytervezetet, amely 15-ről 9 éves korra szállította volna le a büntethetőség korhatárát. A hír pillanatok alatt bejárta a nyugati sajtót, nagy felháborodást kiváltva azzal, hogy a javaslat legnyilvánvalóbb következményeként még több gyermek kerülne börtönbe, Manila azonban nem foglalkozott a nemzetközi kritikákkal.
„Ha az a gond, hogy sok gyereket használnak bűncselekmények elkövetésére, akkor lehet, hogy jobb megoldás lenne a felnőtt felbujtókra kiszabható büntetést növelni” – idézte a távirati iroda Joel Villanueva szenátort, míg a Karapatan jogvédő csoport azzal érvelt, hogy egy ilyen jogszabály előrevetíti annak a veszélyét, hogy több millió gyermeket egy életre megbélyegeznek majd. Romeo Dongeto, a Gyermekjogok Nemzetközi Hálózatának (CRIN) vezetője a The New York Timesnak úgy nyilatkozott: ügyvédek és jogvédők a világ minden táján megdöbbenve vették tudomásul a manilai intézkedéseket, amelyek alapjaiban csorbítják a szigetország gyermekeinek jogait.
Manila egyébként az eddigi 15 évvel nemzetközi szinten is rendkívül magasan húzta meg a büntethetőség alsó korhatárát, de a délkelet-ázsiai régióban még a frissen elfogadott módosítással együtt is azon országok közé tartozik, ahol a gyermekek felelősségre vonása viszonylag magas korhoz kötött. Az országos rendőrkapitányság által hétfőn közzétett adatok szerint 2017 januárja és 2018 decembere között 1300 kiskorút tartóztattak le illegális kábítószerekkel kapcsolatos ügyekkel összefüggésben.
Jogvédők szerint többnyire szegény sorsú gyermekekről van szó, akik bűncselekmények elkövetésével igyekeznek túlélni a nyomorúságos helyzetüket. A 2016 nyarán hivatalba lépett Rodrigo Duterte gyakran kerül a nyugati média reflektorfényébe, az elnök ugyanis választási kampányában azt ígérte a Fülöp-szigetieknek, hogy mindent megtesz a bűnözés visszaszorítása érdekében. Az egykori polgármester tartotta a szavát, elnöksége első fél évében százezer drogkereskedő és bűnöző legyilkolására hatalmazta fel a hatóságokat, és azóta is – a lakosság támogatását élvezve – mindent megtesz, hogy megsemmisítse az országban portyázó bűnbandákat.
Nemzetközi mércék
A Gyermekjogok Nemzetközi Hálózatának (CRIN) gyűjtése szerint Európában az Egyesült Királyságban és Svájcban a legalacsonyabb a gyermekek büntethetőségi korhatára 10 évvel, őket követi Hollandia, Belgium, Portugália és Magyarország, 12 éves korban meghatározva az alsó korhatárt, míg a többi országban jellemzően 14 vagy 15 éves kortól lesz egy fiatalkorú büntethető. Az Egyesült Államokban ennél jóval összetettebb a helyzet, a büntetőjogi felelősség minimális életkorát ugyanis szövetségi állami szinten állapítják meg, ráadásul az 50 állam közül 33-ban nem alkalmaznak alsó korhatárt, elméletileg lehetővé téve egy gyermek felelősségre vonását kortól függetlenül. A legalacsonyabb korhatárt egyébként Észak-Karolina (7 éves kortól) határozza meg. A Fülöp-szigetek új jogszabálya a keleti országok között sem számít úttörőnek: Indiában, Thaiföldön és Pakisztánban 7, a délkelet-ázsiai országokban pedig többnyire 8 és 10 éves kor között alakul a gyermek felelősségre vonhatósága.