Victor Ponta korrupcióval vádolt miniszterelnök lemondását követően mindössze pár bázisponttal emelkedett az országkockázati felár (CDS), és alig 4 bázisponttal korrigált vissza – 132 bázispontra –, de a lej és a tőzsdeindexek sem szakadtak el a régiós társaktól azt követően, hogy a parlament meglepően nagy többséggel szavazott bizalmat az új kormányfőnek, a politikailag semleges Dan Ciolosnak és a többségében pártfüggetlen minisztereinek.
Az új kormány nem is válthatta ki az extázist, hiszen amellett, hogy bal lábbal kezdte a munkát, a sebtében összetákolt programjában sem lehet semmi újat találni, ráadásul már az elején hangsúlyozták, hogy nem tervezik keresztülhúzni az előző vezetés terveit: nem nyúlnak hozzá a már elfogadott adótörvény-módosításokhoz, és kitartanak a közszféra béremelése mellett. Pedig a Ponta-kormány igencsak bátor büdzsét tervezett a jövő évre, a GDP-arányos hiányt a végletekig kifeszítették, hiszen a 2,95 százalékos cél hajszálnyira van a 3 százalékos maastrichti küszöbtől. Ráadásul a költségvetés igen optimista, 4,1 százalékos gazdasági növekedésre számít. A kormány a fogyasztás felfutására számít, amit az áfacsökkentés generál majd. A forgalmi adó kulcsa ugyanis 24 százalékról 20 százalékra mérséklődik január elsejétől, ráadásul 10 százalékkal nőnek a közalkalmazotti bérek, 5 százalékkal a nyugdíjak, emelkedik a szociális támogatások összege, csökkennek bizonyos adónemek. A lazítások időzítése nem véletlen, hiszen jövőre választásokat tartanak Romániában, így a baloldali parlamenti többség kénytelen olyan lépéseket tenni, amelyek valamelyest elhomályosítják a folyamatos korrupciós botrányokat. A jóléti intézkedésekre ugyanakkor egyelőre nincs fedezet, és mint a történelem során oly sokszor, ismét kölcsönpénzből finanszírozzák a kiadásokat. Tény, hogy a román államadósság uniós összevetésben irigylésre méltóan alacsony, a GDP alig 37,8 százalékát tette ki szeptember végén, rossz előjel viszont, hogy a trend folyamatos emelkedést mutat. A kormány úgy számol, hogy jövőre az állomány eléri az össztermék 39,8 százalékát, 2019-re pedig már alulról közelítheti a 45 százalékot. Ráadásul a költségvetési hiány sem mérséklődik érdemben, 2017-ben a deficit 2,91 százalék lesz, a következő évben 2,64 százalékkal számolnak.
A szükséges forrás egy részét most is a beruházásoktól csípi le a kormány, jövőre a fejlesztésekre szánt összegek a GDP 6,4 százalékáról 4,5, 2017-ben 4,3 százalékra zsugorodnak. Nem véletlen, hogy Ciolos rögtönzött, 15 pontos programjában egy szó sem esik autópálya-építésről, fejlesztésekről, munkahelyteremtésről, igaz, az újonnan kinevezett kormányfő december 15-ig kért türelmet a részletek kidolgozására. Ezeket a gondokat azonban aligha Ciolos kormánya fogja megoldani, hiszen a legnagyobb parlamenti párt, az eddig kormányzó szociáldemokraták vezetője, Liviu Dragnea határozott hangon figyelmeztette a technokratákat: amint belepiszkítanak a levesükbe, azonnal menesztik a kormányt.
Október végén a költségvetés közel 0,9 százalékos többletet mutatott a tervezett 1,9 százalékos éves hiánycéllal szemben, ezért a fiskális politika terén valóban van némi hely a lazításra. Ami aggodalomra adhat okot, az inkább a már megszavazott intézkedések mértéke és szerkezete, illetve a középtávú költségvetési cél szinte biztosra vehető túllépése – mondta a Magyar Időknek Bálint Csaba, az OTP Bank Romania kockázatelemzője. A többlépcsős áfacsökkentés és a béremelés olyan lépések, amelyek tartósan negatív hatással járnak a költségvetés egyenlegére, a 3 százalékos küszöbértékhez ugyanakkor foggal-körömmel ragaszkodni fog majd a kormány. A harmadik negyedévre vonatkozó előzetes GDP-adat gyorsulást mutat, a fő motor továbbra is a belső kereslet lehetett. Az utolsó negyedév ugyanakkor gyengébb lehet, ahogy a háztartások egy része a januári áfacsökkentésre várva elhalaszthatja majd a bevásárlást. Bálint Csaba éves szinten ennek ellenére 3,7 százalékos növekedési ütemre számít.
