A kárpátaljai város református templomának kertjében kialakított Gulácsy Lajos Emlékpark avatásának szentelt ünnepi istentiszteleten mondott igehirdetésében Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke méltatta a két hónappal ezelőtt elhunyt, lelkészként hosszú ideig Munkácson szolgált, 1925. január 8-án született Gulácsy Lajos egykori református püspök „példamutató életútját”. Hangsúlyozta: a hitéért a Gulágon hét évig raboskodó Gulácsy Lajos az „Isten embere, a szegények istápolója volt”, alakja követendő példaként szolgálhat a mai nehéz időkben a kárpátaljai magyar fiataloknak, hogy miként lehet hűnek megmaradni a szülőföldhöz, a magyarsághoz.
Matl Péter munkácsi szobrászművész a munkácsi református egyházközség által – a Gulág Emlékbizottság támogatásával – létrehozott emlékparkban felállított emlékmű alkotójaként elmondta, a négy méter magas emlékjel „egy tölgyfa vihar által kettéhasított törzse, amelynek a börtönrácsokat idéző módon ácskapcsokkal együtt tartott két része a tusakodó ember ég felé nyúló kezeiben végződik”. Mint kifejtette, az emlékmű organikus anyagát meghagyta eredeti, rusztikus, nyers formájában, ami a Gulág-táborok barakkjainak gyalulatlan deszkáit idézi.
A Gulácsy Lajos Emlékparkot a Munkács belvárosában található református templom falára rögzített fekete márványtábla jelöli. Ezen három nyelven – magyarul, ukránul és angolul – a Zsoltárok könyve 23. fejezetéből vett idézet mellett „A sztálini terror által hitükért meghurcoltak emlékére. A mindenkor harcai közepette legyen biztatás és reménység számunkra elődeink hűsége.” felirat olvasható.