A Gruevszki-ügyet nem lehet megérteni anélkül, hogy tisztában lennénk vele: az elmúlt évek során kialakult egy világos törésvonal a balkáni ország közvéleményben és az ország politikai pártjai között a migráció megítélésében. Ennek oka roppant egyszerű: a migrációs válság tetőpontján, és azóta is Macedónia az egyik legnagyobb elszenvedője a migrációs nyomásnak, elég csak a hírhedt „balkáni útvonal” kifejezésre gondolni.
Az országnak tehát kulcsszerepe van a migrációs útvonalak tekintetében, gyakorlatilag „Európa kapujaként” lehet tekinteni rájuk: ha rajtuk gond nélkül keresztülmegy a más kontinensről érkező embertömeg, akkor sokkal nehezebb a folyamatot visszafordítani. A macedón politikának valahogy reagálnia kellett a felettébb nyomasztó kihívásra, Gruevszki jobboldali kormánya akkor ezt meg is tette: kerítéssel és élőerős védelemmel tartóztatta fel a bevándorlókat a macedón határon, lezárva ezzel a balkáni útvonalat.
A volt macedón miniszterelnök markáns bevándorlásellenes politikát képviselt, tevékenysége a figyelem középpontjába került Európában, és ez elég is volt ahhoz, hogy a rendkívül kiterjedt, és tőkeerős Soros-hálózat kereszttüzébe kerüljön.
A spekuláns kiépítette szerteágazó hálózatát Macedóniában
Soros György jó pár éve agresszív terjeszkedésbe kezdett „Európa kapujában”. Macedónia 2008 óta kap fejlesztési forrásokat az Egyesült Államoktól egy államközi együttműködési szerződés alapján. Mivel ez az amerikai adófizetők pénzéből folyósított támogatás, éveken keresztül kizárólag az Amerikai Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) koordinálta a programot. Csakhogy Macedónia és a Soros-féle Open Society Foundation (OSF) 2012 februárjában egy olyan szerződést írt alá, ami Soros alapítványát tette meg a fő pénzelosztónak.
Ezek után az USAID szkopjei központja azonnal 2,5 millió dollárt ítélt meg a helyi Soros-hálózatnak, amely összeg évről évre nőtt: 2014-re 4,8 millió dollárra emelkedett, hogy aztán 2016-ban egy öt évre szóló 9,5 millió dolláros keretet nyissanak meg Soroséknak. Tehát az amerikai fejlesztési források jelentős részben a Soros által hirdetett nyílt társadalom eszméjének térnyerését segítik az országban. Ez a pénz bőven elég volt egy kiterjedt, azonban a nyilvánosság elől alaposan elrejtett NGO-hálózat létrehozására a balkáni országban…
A fiataloktól a médiáig Sorosék mindenkit behálóztak
A Soros György hálózata által mozgatott macedón baloldal 2015-ben hangfelvételeket hozott nyilvánosságra, amellyel Gruevszkit és a VMRO-t igyekeztek állítólagos korrupciógyanús ügyekkel kapcsolatba hozni. A kormány határozottan cáfolta a vádakat, és közölte: a felvételek hamisítványok.
Ahogy az a Soros befolyása alá került országokban szokás, erőszakos tüntetések kezdődtek a kormány ellen. A tüntetők – köztük az SDSM vezető politikusai, és számos fiatal, akik „Soros Army” feliratú pólóban jelentek meg – számos kormányzati épületet súlyosan megrongáltak. Nem titkoltan azért mentek utcára, hogy megdöntsék az ügyvezető konzervatív kormányt, és kinyissák a Gruevszki-kormány által lezárt határokat. Ezt támasztja alá, hogy a tüntetések éppen a migránsválság tetőfokán voltak a legintenzívebbek, ekkor naponta 10-12 ezer illegális bevándorló lépte át a görög-macedón határt.
A Soros által kiépített macedón NGO-hálózat szereplői tudatosan arra játszottak, hogy megosszák az egyébként is túlterhelt macedón rendfenntartó erők figyelmét. Az ország több pontján megszervezett erőszakos tüntetések ugyanis elvonták a rendőri erők egy részét a határtól, ezzel párhuzamosan könnyebben bejutottak az illegális bevándorlók az országba.
Soros György komoly hatalmat szerezett a balkáni ország hírszolgáltatásában, beleértve a televíziós társaságokat, a nyomtatott és az online lapokat is. Ezen médiumok dolgozói 2015-től kezdve egyre durvuló hangnemben fenyegetnek jobboldali politikusokat és sajtóorgánumokat, sőt nemegyszer a tettlegességtől sem riadtak vissza.
Koncepciószagú eljárást követően ítélték el Gruevszkit
A lehallgatási botrányt követően nemzetközi nyomásra a szembenálló felek aláírták az ún. pržinói megállapodást. Ennek értelmében létre kellett hozni egy Különleges Ügyészi Hivatalt (SJO), amelynek tagjai sokak szerint szintén Soroshoz köthetőek (ahogy Romániában is létrehozták az egyházakra és a magyarokra szinte vadászó hivatalt),
A különleges ügyészség vizsgálatai – miután nemzetközi támogatással a baloldali kormány megszerezte a kormányrudat – látványosan felgyorsultak. Egyedül Gruevszki ellen öt ügyben emeltek vádat.
Október elején aztán jogerősen is elítélték egy erősen koncepciósnak tűnő perben a volt macedón kormányfőt. Gruevszki pedig ezek után Magyarországon kért menedékjogot, mert hazájában nem érezte magát biztonságban. A történet innentől ismert.
A teljes tartalom IDE kattintva érhető el.