A dél-kaukázusi egykori szovjet köztársaságban Szerzs Szargszján megkerülhetetlen politikai karakter: tíz évig ült Örményország elnöki székében, előtte pedig kétszer is szolgált – több mint kilenc éven át – az ország védelmi minisztereként.
A Jerevánban érvényes szabályok értelmében az elnöki tisztség két ciklusra korlátozódik, Szargszján azonban még nem akart távozni a hatalomból, ezért 2015-ben egy népszavazással legitimált alkotmánymódosítást hajtott végre, amelynek eredményeképp az ország parlamentáris berendezkedésre tért át az elnöki rendszerről.
Az ügy már a referendum idején nagy port kavart, sokan a voksolás elcsalását sejtve vonultak akkor az utcákra. A 63 éves politikus ugyanakkor hangosan bizonygatta, hogy nem akar miniszterelnök lenni, nem pályázik örökös hatalomra, ezért elült a vihar a kaukázusi országban.
Egészen múlt hét elejéig, amikor is a jereváni parlament bejelentette: Szargszjánt választották kormányfővé. Országszerte tízezrek vonultak utcára, csak a fővárosban a legóvatosabb becslések szerint is legalább 150 ezer ember tartotta „megszállva” a köztereket két héten át.
A hatalmához ragaszkodó, a tüntetőket zsarolással vádoló Szargszján politikai karrierjének koporsójába végül az ütötte az utolsó szöget, hogy még a hadsereg is átállt a tüntetők oldalára, így – jobb lehetőség nem lévén – hétfőn bejelentette lemondását. Azon nyomban örömkönnyekben úszó fesztiváli hangulat tört ki az utcákon országszerte, az örmény nép felhőtlen boldogságban ünnepelte a demokrácia győzelmét, ez azonban nem tartott sokáig.
A tüntetők továbbra sem hagyták el az utcát, attól tartva, hogy Karen Karapetján ügyvivő miniszterelnök segítségével Szargszján Örmény Köztársaság Pártja továbbra sem engedi ki a kezéből a hatalmat. Nikol Pasinján, az ellenzéki tüntetések vezetője és egyben szimbolikus alakja azonban már csütörtökön tárgyalásokat folytatott a parlamentben annak érdekében, hogy miniszterelnök-jelöltségének támogatást szerezzen.
Az idő szorít, tegnap ugyanis azt is bejelentették, hogy az örmény törvényhozás május 1-jén megválasztja az ország új miniszterelnökét, ezt követően elemzők szerint hamarosan előre hozott választásokat is tartanak. Pasinján azonban határozottan elutasítja, hogy a jelenlegi kormány szervezésében tartsanak új választásokat, szerinte ugyanis ez egyértelműen a Szargszjánhoz közel álló csoportoknak kedvezne.
Pasinján egyébként a minap arról beszélt a sajtónak, hogy találkozott egy orosz tisztségviselővel, aki biztosította őt arról, hogy Oroszország nem avatkozik be az örmény belpolitikai válságba.
Az ugyanis lényeges szempont, hogy Moszkva milyen álláspontot képvisel, hiszen bár a posztkommunista ország 27 éve hivatalosan független Oroszországtól, az orosz befolyás még most is meghatározó Jerevánban – ez azonban Örményországnak is érdekében áll, méghozzá a nem túl ideális geopolitikai környezet miatt.
Az ortodox keresztény ország ugyanis térségbeli szomszédjaival mélyen gyökerező konfliktusban áll: nyugatról Törökország, keletről Azerbajdzsán fenyegeti a határait, az örmények védelmét pedig az orosz vezetésű – posztszovjet országokat egybefogó – katonai szövetség, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete biztosítja.
Azonban úgy tűnik, a Kreml hagyja, hogy Örményország maga rendezze belpolitikai válságát: Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hangsúlyozta, hogy Oroszország a kialakult helyzetet Örményország belügyének tekinti, a tüntetőkkel pedig a konstruktív kapcsolat felépítését javasolja a jereváni parlamentnek.