A földi biomassza tömegének 82 százalékát a növények teszik ki. Mamutfenyők és parlagfüvek, a 26 ezer ismert fajt számláló mohák és a sivatagok, valamint sarkvidékek kivételével szinte mindenütt termelt búza tartozik ebbe a körbe. A baktériumok a teljes földi élet 13 százalékát adják, a gombák alig két százalékát – publikálták eredményeiket a PNAS néven ismer tudományos folyóiratban Ron Milo és szerzőtársai.
Legalább ilyen érdekes, hogy az összes állat a földi biomasszának mindössze 0,3 százalékát adja, ennek fele ízeltlábú – azaz rovar, pók és rákféle. Annak ellenére, hogy jelenleg 7,6 milliárd ember él, a földi élet elképesztően kicsi hányadát teszi a nagy közös masszába: 0,01 százalékát. A cikket jegyző szakemberek ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy a civilizáció kezdete óta ez a lény elképesztő módon alakította át a bolygót, történelmi léptékben mérve viszonylag rövid idő alatt alaposan beletenyerelt a természeti folyamatokba.
Az állattenyésztés, a szántóföldek művélése, az ipari forradalom eredményeinek köszönhetően sokszorosára nőtt a létszáma. A drámai módon gyarapodó emberiség háziasított állatainak – szarvasmarhák, sertések és más haszonállatok – össztömege napjainkban hússzorosan haladja meg a vadon élő emlősök tömegét. Igaz ez a vadon élő és háziasított madarakra: a baromfiak össztömege (amelyben a csirkék dominálnak) háromszorosa a vadon élő madarakénak. Érdekes belegondolni, hogy távoli utódaink mit találnak majd utánunk. A töméntelen mennyiségű műanyaghulladék és betontörmelék mellett csirkék, sertések és szarvasmarhák csontjait áshatják elő.
Az ember számlájára írható az ötvenezer évvel ezelőtt kezdődött nagy kihalási folyamat, amelynek eredményeként a legalább negyven kilogrammos emlősök fele az elmúlt időszakban eltűnt a bolygóról. A vadon élő emlősök mai össztömege egyébként hetede az ötvenezer évvel ezelőttinek. Az intenzív bálnavadászat és más tengeri emlősök levadászása ötödére apasztotta a tengeri emlősök globális biomasszáját.
Az emberi civilizációnak a globális biomasszára kifejtett hatása nem korlátozódik az emlősökre, a növényvilágot is alaposan átformálta: ennek mennyiségét az elmúlt tízezer évben felére csökkentette. Érdekes adat, hogy az ember által termesztett növények össztömege a meglévő teljes növényi biomassza mindössze két százaléka.
A földi élőlények össztömegének meghatározására három évet áldoztak a cikket jegyző biológusok. Végső céljuk egyébként nem ez volt, hanem az, hogy meghatározzák a bolygó legelterjedtebb fehérjéjét. Erre még nincs válasz – bevallásuk szerint a felszín alatti mikrobák összegzése különleges kihívást jelentett –, de a következő években erre is megpróbálnak felelni.