A gibraltári lakosság azonban semmiképpen nem akarja, hogy az apró határszakaszra ilyen teher háruljon: a félszigeten a voksolók 96 százaléka a bennmaradás mellett szavazott. A hat négyzetkilométeres területet csaknem 30 ezren lakják, és a helyiek mindennapjai erősen kötődnek Spanyolországhoz mind gazdasági, mind munkavállalói értelemben. Az ott élő brit állampolgárok most azért küzdenek, hogy a terület a brit kilépés ellenére EU-tag maradhasson – írja a Gibraltar Chronicle lap.
A múlt héten már össze is ült egy határon átnyúló gibraltári szervezet, a Cross-Frontier Group, amelynek tagjai a helyi szakszervezetek és munkavállalók képviselői. „A helyzet bonyolult, ennek ellenére optimisták vagyunk. Megvan bennünk az akarat, hogy továbbra is együtt dolgozzunk” – mondta Angel Serrano spanyol szakszervezeti vezető, a csoport jelenlegi elnöke.
Kijelentette: mindent megtesznek azért, hogy a határon fenntartsák a status quót. A csoport most azt vizsgálja, hogy milyen hatással lenne a Brexit a határon gyakran átkelő munkavállalókra és vállalkozásokra. A tagok kreatív megoldást keresnek, amelyet közvetíthetnek a két oldalon álló politikusok és Brüsszel felé. „Egy higgadt megoldáson dolgozunk, szeretnénk biztosítani, hogy a politikusok megfelelően elkötelezettek legyenek, mert nélkülük nem tudunk előrelépni” – jelentette ki Serrano.
Jelenleg mintegy 6000 munkavállaló kel át a határon naponta. Ők most sincsenek könnyű helyzetben, hiszen Gibraltár nem a schengeni övezet része, tehát minden alkalommal ellenőrzik az útlevelüket. Az átkeléskor gyakran alakulnak ki hosszú sorok, ezért két éve a spanyol kormány javaslattal állt elő. Indítványozták, hogy hozzanak létre egy gyorssávot a Gibraltáron dolgozó spanyol munkavállalóknak, ami vonalkóddal és forgóajtókkal működött volna.
A gibraltári vezetés azonban nem fogadta el a tervet, arra hivatkozva, hogy a szabad mozgás olyan jog kell hogy legyen, amelyet mindenki élvezhet. Külön kérdés a vámellenőrzés is: bár a reptér, ahová főként Nagy-Britannia területéről érkeznek járatok, mintegy száz méterre fekszik a spanyol határtól, mégis hosszú sor szokott állni a vámellenőrzés miatt.
Ilyen szempontból megkönnyítené a helyiek életét, ha újra Spanyolország részévé válnának, amire a spanyol vezetés be is jelentette az igényét. „A spanyol zászló a Sziklán soha nem volt ilyen közel, mint most” – mondta José Manuel García-Magallo spanyol ügyvezető külügyminiszter az 1704 óta brit fennhatóság alatt lévő területről.
A vezetés azt szeretné elérni, hogy a félsziget vagy kettős igazgatású, vagy teljesen Spanyolország része legyen. Azonban nem valószínű, hogy a gibraltáriak támogatják az ötletet. 2002-ben már volt egy népszavazás arról, hogy a félsziget spanyol–brit közös fennhatóság alá kerüljön-e, akkor a helyiek ezt 98 százalékban elutasították.
A gibraltári vezetés egyébként párbeszédet kezdett Skóciával, amely szintén az unióban maradás mellett szavazott. Fabian Picardo, az illetékes miniszter kijelentette: el tud képzelni egy olyan forgatókönyvet, hogy Nagy-Britannia bizonyos részei EU-tagok maradnak, míg mások nem.
A gondolat nem precedens nélküli: Grönland 1979-ben a Dán Királyság részeként csatlakozott a közösséghez, majd 1985-ben, egy referendumot követően, kilépett az EU-ból. „A gibraltáriak véleménye változatlan: szeretnénk az EU egységes piacának része maradni.
Az én kötelességem, hogy megvédjem és elősegítsem Gibraltár érdekét, hogy partnert keressek abban, amit el szeretnénk érni” – mondta Picardo.