Az a fajta ember volt, aki tudott hosszan hallgatni egy társaságban, értekezleten. Nem azért, mert nem volt mit mondania, hanem mert kíváncsi természet volt, magabiztos ember, akinek volt véleménye – jellemezte lapunk kérdésére George H. W. Bush amerikai elnököt Horváth János.
– Azért volt ilyen nyugodtan magabiztos, mert az általános műveltségen kívül speciális érdeklődéssel rendelkezett a világpolitika iránt. Azokban az időkben ez a Szovjetunió szétesését előmozdító tevékenységet jelentette, amiben ő igen hatásos volt – emelte ki. Az egykori elnököt személyesen ismerő Horváth János az 1956-os forradalmat követően kényszerült elhagyni Magyarországot, az Egyesült Államokban közgazdászprofesszorként helyezkedett el.
– Úgy hagytam el hazánkat, mint a forradalom egyik diplomatája, és 41 év amerikai lét után települtem haza. Ez idő alatt belülről tapasztalhattam meg, hogyan látja az Egyesült Államok Magyarországot és a szovjet birodalmat – magyarázta. A volt magyar képviselő szerint Bush elnök kiemelt figyelemmel kísérte hazánk sorsát, és ez tetteiben is megnyilvánult.
– Különös figyelmének oka nem csupán szimpátia és a magyarok szeretete volt, hanem a pragmatikus világpolitikai helyzetmegítélés. Tudta, hogy a leigázott gyarmatbirodalomban milyen fontos hazánk. Hogy Magyarország egy próbahelye a kommunizmusnak. Hogy amikor a belső ellentmondásai majd megmutatkoznak, itt megy csődbe a kommunizmus, ez pedig hozzájárul a globális összeomlásához.
– Bushnak a szovjet birodalom összeesése magától értetődő dolog volt, kezdettől fogva bízott ebben. Részese volt a hidegháborús korszaknak, és tevékeny volt a felszabadítási mozgalmakban is – emlékeztetett a 97 éves volt politikus. Kiemelte, Bush még fiatal államférfiként nagy figyelemmel kísérte, ahogy 1946–47-ben a szovjetek eltávolították a magyar kormányt – köztük Horváth Jánost is –, és azt, miként alakult meg Harry S. Truman amerikai elnök vezényletével a NATO-szövetség. Ez pedig megmaradt benne végig: elnökként és utána is. Bush részese volt annak is, hogy a kongresszusban nemzetközi kölcsönprogramot fogadtak el, amely Magyarországnak és Lengyelországnak nyújtott segítséget az átalakulásban.
Horváth János elmondta, az idősebb Busht még alelnöksége idején ismerte meg, amikor Washingtonban rendszeresen járt külpolitikai témájú értekezletekre, tanácskozásokra professzorként. Visszaemlékezett: az elnök otthonában is gyakran megfordult, ahol sokszor szemlélte a Bush házaspár könyvespolcait, bensőséges beszélgetéseket folytatott velük. Később, Bush elnöksége alatt is tanácsadóként működött közre. Horváth János 1992-ben Indianapolisban a Republikánus Párt képviselőjelöltjeként indult, ahol a volt elnök az újraválasztásért szállt ringbe, ám egyiküket sem választották meg.
– Mintha most kevesebb hasznát vennénk, mint lehetne az egykor kiváló amerikai–magyar kapcsolatoknak – emlékeztetett George Bush és – csaknem száz évvel előtte – Theodore Roosevelt amerikai elnök hazánkkal való kapcsolatára. – A történelmi és gondolatvilágbeli azonosságunk megvan, de beárnyékolt. Talán lehetséges egy olyan viszony, amilyet megérdemlünk és ami jót tenne a világnak – tette hozzá.
Életpálya
George Herbert Walker Bush 1924-ben született a Massachusetts államban. 1942-ben lépett be a haditengerészetbe, a második világháborúban a legfiatalabb haditengerészeti pilótaként vett részt, amiért kitüntetésben is részesült. A Yale Egyetemen végzett, miközben összeházasodott Barbara Pierce-cel, házasságukból hat gyermek született. (Legidősebb fia, George az USA 43. elnöke volt.) Politikai pályafutása döcögősen indult Texasban, majd az 1970-es évektől egyre fontosabb tisztségeket töltött be a Republikánus Pártban. Hazája ENSZ-nagykövete lett, az első amerikai diplomáciai képviselet vezetője a kommunista Kínában, majd a CIA igazgatója. Ronald Reagan elnök mellett két cikluson át töltötte be az alelnöki tisztséget, majd megválasztották az USA elnökének. 1989–1993 között tartó ciklusa alatt zajlott a Szovjetunió összeomlása, hozzá kötődik a hidegháborút lezáró új világrend megalakulása. Irányítása alatt vívták meg az első iraki háborút 1991 elején. Többször járt hazánkban, többek között 1989-ben, hogy segítse az átmenetet a demokráciába. Emblematikus mozdulatként emlegetik, amikor szakadó esőben összetépte elázott beszédét, és saját szavaival szólt a tömeghez. A politikus tavaly óta Parkinson-kórban szenvedett. Felesége, Barbara, akivel 74 évig élt házasságban, idén áprilisban hunyt el.