Bonnba, az egykori NSZK Bundestag-épületébe költözött két napra a világpolitika krémje – és mintha valóban a hidegháborús időket idéznék, az amerikai és az orosz külügyminiszter jelenléte került a középpontba.
A világ gazdasági teljesítményének több mint négyötödét adó G20 országcsoport fórumán került sor a washingtoni és a moszkvai diplomácia irányítójának első, a jelenlegi, botrányokkal teli helyzetben felfokozott érdeklődéssel várt találkozójára. A német Handelsblatt online kiadásának beszámolója szerint a most debütáló Rex Tillerson és orosz kollégája, Szergej Lavrov – aki viszont 13 éve áll országa diplomáciájának élén – mérsékelt hangvételű találkozót folytatott, meg akarták ismerni egymást. Tillerson mindenesetre felszólította Moszkvát a kelet-ukrajnai rendezésre hivatott minszki egyezmény rendelkezéseinek betartására.
– Nem avatkozunk be belügyekbe! – felelte Lavrov egy amerikai újságírónak a Fehér Házban kialakult káosszal kapcsolatos kérdésére; a gyanú szerint az amerikai elnökválasztással kapcsolatos kérdőjelek, valamint Michael Flynn nemzetbiztonsági tanácsadó lemondása hátterében is a Kreml áll.
– Az Egyesült Államok kész együttműködni Oroszországgal olyan ügyekben, amelyek az amerikai nép érdekeit szolgálják – erősítette meg Tillerson. Lavrov szerint az országával szembeni nyugati szankciók ezúttal nem kerültek szóba.
Mindamellett a Trump-adminisztráció feltételeket igyekszik szabni az oroszoknak: egy nappal azután, hogy az Egyesült Államok felszólította Moszkvát a Krím félsziget visszaadására Ukrajnának, James Mattis amerikai védelmi miniszter is közölte a brüsszeli NATO-tanácskozáson: jelenleg nincsenek meg a kellő kritériumok a katonai együttműködéshez Oroszországgal.
Rex Tillerson érkezik a Szergej Lavrovval folytatott megbeszélésére
– A politikai vezetők azonban meg fognak próbálni közös nevezőre jutni – tette hozzá. Mattis közölte: országa elkötelezett az együttműködés helyreállítása iránt, de realistának kell lenni, és biztosítani kell, hogy a NATO diplomatái „az erő pozíciójából tárgyalhassanak” Moszkvával. Erre Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter Moszkvából úgy reagált: ez csakis akkor lehetséges, ha az USA nem ebből a pozícióból közelít.
Bonnban a házigazda, Sigmar Gabriel új német külügyminiszter a G20-fórumot a nemzetközi együttműködés jeleként méltatta, miközben szavai szerint számos államban az elszigetelődés tendenciája erősödött fel. A találkozó egyik fő témája az ENSZ Agenda 2030 néven is ismert – a Millenniumi fejlesztési célok elnevezésű programot felváltó – fenntartható fejlesztési programjának alakulása. A program a német elnökség reményei szerint fontos viszonyítási pont lehet egy igazságosabb és békésebb világrend kialakításához.
További súlyponti téma annak feltérképezése, miként lehet hosszabb távon biztosítani a békét „a rendnélküliség új világában”, itt mindenekelőtt arról lesz szó, hogy az előrelátó külpolitikában hogyan lehet a válságkezelésről a megelőzésre helyezni a hangsúlyt, emlékeztetett előzetesében a távirati iroda.
A rendnélküliség, illetve – 2016 divatszavával – az „igazságon túli” világ képe a hétvégi müncheni biztonságpolitikai konferencia mottójában is megjelenik. – A kelet–nyugati konfliktus vége óta egyetlen pillanatot sem tudunk felidézni, amikor olyan sok dolog kérdőjeleződött meg, mint most – mondta a főszervező, Wolfgang Ischinger, aki a „teljes bizonytalanság” időszakáról beszélt.
Az eseményre több száz vezető politikust várnak, a legtöbben Mike Pence amerikai alelnök előadására kíváncsiak. Orbán Viktor kormányfő is meghívást kapott.
TERVÜNK VAN A VÉDELMI BÜDZSÉ NÖVELÉSÉRE
Magyarország azon kevés NATO-tagország között van, amelyek világos tervvel rendelkeznek arra vonatkozóan, hogy 2026-ig megvalósuljon korábbi vállalásuk, vagyis védelmi költségvetésük elérje a nemzeti össztermék (GDP) legalább 2 százalékát – jelentette ki Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára Brüsszelben, a NATO védelmi minisztereinek tanácskozása alkalmával. Mint elmondta, Magyarország megérti az új amerikai vezetés elvárását az igazságosabb teherviselésről. – Hazánk volt az első NATO-tagállam, amely már 2012-ben világos tervet készített arra vonatkozóan, hogyan tudja emelni védelmi költségvetését 2016-tól annak érdekében, hogy tíz év alatt elérje a korábban megállapított 2 százalékos mértéket – hangsúlyozta az államtitkár. Vargha Tamás kiemelte azt is: Magyarország elkötelezett a keleti NATO-tagállamok védelme mellett. Ennek bizonyítéka, hogy idén magyar katonák három hónapon keresztül egy század részvételével kiképzést végeznek Észtországban. (MTI)
