Bombameglepetéssel szolgált a német politika: nem lesz az Alternatíva Németországért (AfD) csúcsjelöltje a Bundestag-választási kampányban Frauke Petry, az EU- és bevándorlásellenes párt társelnöknője (hivatalosan: „szövetségi szóvivője”.)
Ezt a 41 éves politikusnő még szerdán videoüzenetben jelentette be, amely azonban sokkal inkább szól az AfD stratégiájával kapcsolatos elképzeléseiről, semmint személyes döntéséről. Így Petry – aki az elmúlt években a 2013-ban alapított párt legismertebb arcává is vált – a csütörtöki német sajtónak is bőven adott alkalmat a találgatásra: mi lehet lépése hátterében.
A migrációs válság következtében az utóbbi években megerősödött a szélsőjobb
Köztudott volt eddig is: a négygyermekes asszony várandós, és az újszülöttet – második férjétől az első gyereket – még a nyár előtt várja. A német lapok inkább a párt e hét végi, kölni kongresszusára időzítettnek látják Petry háttérbe vonulását; a politikus egyébként még egy kampánycsapat tagjaként sem akar részt venni a szeptemberi szövetségi alsóházi választásokat megelőző korteskedésben. Georg Pazderski, az AfD elnökségi tagja azt mondta: pártjukban mindenki pótolható, és elképzelhető, hogy Kölnben nem választanak külön kampánycsapatot, hanem a pártvezetés látja majd el ezt a feladatot.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung taktikai manővernek tartja a váratlan bejelentést, míg a szintén konzervatív Die Welt szerint Petrynek „gyakorlatilag vége”, Kölnben nem tudja érvényre juttatni mérsékelt nézeteit. Petry olyan „polgári néppártként” szeretné látni a Berlinben egyelőre széles körben szalonképtelennek tartott AfD-t, amelyet a 2021-től kezdődő ciklusban akár koalíciós partnerként is számításba vehetnek. De ettől messze van még a párt, amelynek türingiai erős embere, Björn Höcke ellen például eljárás indult; kijelentései közül is kiemelkedett, hogy „szégyenemlékműnek” nevezte a berlini holokauszt-emlékművet.
Az elmúlt négy évben az AfD 11 tartományi gyűlésbe, valamint az Európai Parlamentbe is bejutott. Bemutatkozott az idén – a kizárólag a köztársasági elnök megválasztására szolgáló – szövetségi közgyűlésben, a Bundesversammlungban is. Legjobb eredményét Szász-Anhaltban érte el: minden negyedik polgár rájuk voksolt. Most, a szeptemberi Bundestag-választásokig hátralévő, két májusi tartományi voksoláson is van esélyük: Schleswig-Holsteinben a bejutási küszöböt jelentő 5, míg Észak-Rajna–Vesztfáliában 10 százalékon állnak a felmérésekben. Országosan 8 százalékot mér nekik a Stern magazin és az RTL számára készült, szerdán ismertetett közvélemény-kutatás.
E szerint a keresztény uniópártok (CDU/CSU) 36, a szociáldemokraták 30 százalékon állnak, míg a harmadik erővé az AfD-t megelőzve, a Baloldali Párt lépett elő (9 százalék). A Zöldek és a liberális FDP 6-6 százalékon állnak – az, hogy bejutnak-e a Bundestagba, abból a szempontból fontos kérdés, hogy milyen összetételű koalíció alakulhat az ősszel. A németek 44 százaléka jelenleg Angela Merkelt (CDU), míg 29 százaléka inkább a szociáldemokrata jelöltet, Martin Schulzot szeretné a kancellári székben látni.
A német belpolitika következő nagy, a jövő héten eldőlő kérdésének a 2018-as bajor tartományi választások ígérkeznek.
