„Nem az erők közötti rivalizálásra, hanem az egységre van szükség” – hangsúlyozta a tárcavezető a rendőrség és a védelmi tárcához tartozó csendőrség közötti hagyományos versengésre utalva, ami gyakran akadályozza a gyors beavatkozást és a vizsgálatok lefolytatását.
„A lehető legtöbb kárt okozó, tárgyalásra nem hajlandó elszánt ellenségekkel szemben, akiknek a saját haláluk is része a filozófiájuknak és stratégiájuknak, olyan állandó erőkre van szükségünk, amelyek kéz a kézben dolgoznak ugyanazon célokért” – fogalmazott a belügyminiszter.
A csendőrség és a rendőrség elitalakulatainál, a GIGN-nél és a RAID-nél is új egységeket hoz létre a belügyminisztérium vidéken, a párizsi terrorellenes különítmény száz fős létszámát pedig megduplázza. Súlyos válságok vagy jelentős terrortámadások esetén pedig felfüggesztik azt a szabályt, hogy a csendőrség csak a vidéki zónákban, a rendőrség pedig kizárólag a városi övezetekben léphet fel.
„Tömegmészárlás esetén a terroristák az első percekben szedik a legtöbb áldozatot” – hívta fel a figyelmet a miniszter. „Ezért a lehető leggyorsabban kell reagálnunk, és folyamatosan meg kell akadályoznunk egy ilyen támadás lehetőségét” – tette hozzá.
A reform kertében kedden a párizsi Montparnasse pályaudvaron tartották első közös gyakorlatukat a csendőrség és a rendőrség elitalakulatai. November 13-án 130 vesztették életüket a hét helyszínen elkövetett iszlamista terrortámadásokban. Miután a Stade de France nemzeti stadionnál három öngyilkos merénylő felrobbantotta magát, Párizs belvárosában egy másik háromtagú terrorkommandó lépett akcióba.
A X. és XI. kerületben öt kávéház, bár és étterem teraszán öltek meg 39 embert. Eközben egy harmadik kommandó behatolt a Bataclan nevű koncertterembe, ahol három dzsihadista kilencven embert ölt meg. A beavatkozó rendőri erőket, hasonlóan a Charlie Hebdo szatirikus hetilap elleni 2015. januári merénylet elkövetőinek üldözése miatt számos kritika érte azért, mert a különböző egységek közötti rivalizálás késleltette a hatékony fellépést.