Nekiment az Európai Bizottságnak Felső-Franciaország régió elnöke, miután az uniós testület kilátásba helyezte, hogy a brexitet követően a brit szigetekről származó áruk Hollandia és Belgium kikötőin keresztül érkezzenek a kontinensre. Xavier Bertrand egyenesen botrányosnak, illetve francia szempontból elfogadhatatlannak nevezte a kezdeményezést. A Politico brüsszeli hírportál még a múlt héten szellőztette meg, hogy Brüsszelben mindenképpen el akarják kerülni, hogy az EU-tag Írország és a kontinentális tagállamok közötti kereskedelemben jelentős késéseket eredményezzen a londoni kilépés, illetve az annak következtében életre hívott vámellenőrzések.
A bizottság előzetes felmérései állítólag mind hatalmas forgalmi torlódásokat jeleztek előre a Csatorna-alagút mentén és Észak-Franciaországban. Megoldásképp az unió a belgiumi Zeebrugge és Antwerpen, illetve a hollandiai Rotterdam kikötői felé terelné el a brit áruk egy részét, így tehermentesítve Franciaországot. A franciáknak természetesen nem a forgalomkönnyítéssel, sokkal inkább a kereskedelmi utak részleges elterelése miatti bevételkieséssel van gondjuk. A The Telegraph napilap szerint ugyanis sok-sok eurómilliárd veszteséget jelent, amennyiben az írországi Cork és Dublin kereskedői ezentúl megkerülik Franciaországot.
– Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában is ugyanakkora az esélye a brexit utáni forgalmi akadályok kialakulásának. Miért pont a francia kikötőket különböztetnék meg? Az Európai Bizottságnak át kellene dolgoznia a tervet, és a francia kormány sem ülhet tétlenül – hangoztatta Xavier Bertrand. A teljes képhez hozzátartozik, hogy pár hete épp Bertrand egyik közvetlen munkatársa, Felső-Franciaország régiónak a britekhez akkreditált állandó képviselője beszélt arról: borzasztóan egyszerűen alakulnak ki hatalmas dugók a franciaországi Calais környékén, illetve a Csatorna-alagút mindkét oldalán. A diplomata a migrációs krízist hozta példaként, amikor is a kikötővárosban bujkáló bevándorlótömegek szinte ellehetetlenítették a teherautóforgalmat a szigetország és Európa között.
– A valós helyzet egészen más, mint amit Brüsszelben elképzelnek. Folyamatosan hangoztatjuk, hogy segítségre van szükségünk – közölte Jean-Paul Mulot, aki szerint a végeláthatatlan jelentéstömegek a gyakorlatban mit sem érnek.
A problémával egyébként a britek is tisztában vannak. A londoni kormány egy friss kimutatása szerint amennyiben az angliai Dover kikötőjében (amely a franciaországi Calais-től alig több mint 30 kilométerre fekszik) kétperces késés alakul ki, a Csalagút irányába vezető M20-as autópályán közel 27 kilométeres dugó keletkezik. A migrációs válság csúcsán egyébként volt rá példa, hogy az M20-as mentén huszonegy napig vesztegeltek a kamionok.
– Ha a csatorna mentén felállított rendszer összeomlik, a térségben élők mindennapjaiban is alapvető változás jön – szögezte le Richard Christian, a doveri kikötő kommunikációs igazgatója.
Rendőri aggályok
A megállapodás nélküli brexit veszélyeire figyelmeztettek brit rendőrségi biztosok, akik szerint kockázatot jelenthet a közbiztonságra, ha nem születik megegyezés Brüsszel és London között. Sajid Javid brit belügyminiszternek írt levelében a rendőrség munkáját Angliában és Walesben felügyelő és segítő biztosok szervezete (Association of Police and Crime Commissioners) azt írta: a brit EU-tagság 2019 márciusában való megszűnése után is fenn kell tartani a rendőri és igazságszolgáltatási együttműködést az uniós szervekkel, hiszen a brit hatóságok a mai napig 32, az európaiakkal közös mechanizmust – köztük az európai elfogatóparancs rendszerét vagy a schengeni információs rendszert – alkalmaznak a mindennapos munkájuk során. Amennyiben nem születik megállapodás és az együttműködésre sem lesz lehetőség, a rendőri munka hatékonyságának romlása mellett az is elképzelhető, hogy a nagy-britanniai közbiztonság fenntartásában nagyobb kockázatok jelentkeznének.