A török belügyminisztérium több mint nyolcezer, a kudarcba fulladt államcsínyben való közreműködéssel vádolt alkalmazottjától vált meg hétfőn. Az elbocsátottak döntő többsége a rendőrség kötelékéből került ki, de 640 csendőrt és a helyi közigazgatás több tucat vezetőjét is kirúgták. A tartományi kormányzók közel 40 százalékát lecserélték. A péntek óta elmozdított rendfenntartók és hivatalnokok száma a leszámolás újabb hulláma után így már meghaladja a tízezer főt.
A széles körű és rendkívül gyorsan zajló tisztogatási folyamat miatt arra lehet következtetni, hogy Ankara már egy korábban összeállított lista alapján kezdte meg a politikailag megbízhatatlannak tartottak eltávolítását, mondta Johannes Hahn, az Európai Unió szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa. Az osztrák politikus kijelentette, hogy aggodalommal figyelik a jelenleg kibontakozóban lévő folyamatokat az EU-tagságra régóta pályázó Törökországban. Steffen Seibert, Angela Merkel német kancellár szóvivője egy hétfői sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy amennyiben az előzetes megnyilvánulások alapján Ankara tényleg bevezetné a halálbüntetést, az a csatlakozási tárgyalások végét jelentené.
A török vezetésre azonban láthatóan nem hatnak a mérsékelt fellépést szorgalmazó nyugati hangok. A hatóságok hétfőn a légierő isztambuli akadémiájánál is razziát tartottak. A haderőnem jelentős szerepet játszott a puccskísérlet során. A hivatalos közlés szerint a rendszerváltást célzó erőszakos katonai akciót a légierő egykori parancsnoka vezette. Az újabban napvilágot látó információk azonban arról számolnak be, hogy bár az államcsínyben részt vevő vadászgépeknek alkalmuk nyílt a török államfőt szállító repülő lelövésére, ezt valamiért mégsem tették meg.
A leszámolástól tartva több magas rangú tiszt is külföldön próbál menedéket keresni, ám eddig csak kudarcos próbálkozásokról számolt be a média. A szombaton egy harci helikopterrel Görögországba szökő katonákat vélhetően már a közeljövőben kiadják Törökországnak, csakúgy mint a Kuvaitban szolgáló török katonai attasét, aki Szaúd-Arábián keresztül próbált Amszterdamba menekülni. Az incirliki légibázis parancsnoka amerikai tisztviselőkhöz folyamodott menedékkérelemmel, ám elutasították, így a tábornokot őrizetbe vették a török hatóságok.
Ankara és Washington egyébként is feszült viszonya jelentősen megromlott az utóbbi napokban, miután a török kormány egyik tagja azzal vádolta az amerikaiakat, hogy ők állnak az államcsínykísérlet mögött. A török vezetés mindenképp el akarja érni a bűnbaknak kikiáltott hitszónok, az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen kiadatását. A cél érdekében akár még a Washingtonnal való kenyértörést is megkockáztatják. Szombaton a földre parancsolták az Iszlám Állam ellen harcoló amerikai vadászgépeket, miután az Egyesült Államok taktikai atomfegyvereit is raktározó dél-törökországi Incirlik légibázisát hermetikusan lezárták.
Az ultimátumnak beillő akcióval azonban veszélyes vizekre evez Ankara. Amerika zsarolásával eljátszhatja a nyugati országok maradék bizalmát, ami már rövid távon is beláthatatlan károkat okozhat Törökországnak. Gülen esetleges hazatoloncolása az amerikai vezetés kifejezett szándéka esetén sem lehet egy gyors folyamat az eljárást övező hosszadalmas jogi procedúra miatt, így a török követelés elsősorban a belföldi hangulatkeltést célozza.
Az indulatok pedig már egyébként is tombolnak Törökországban. Az utóbbi napokban szélsőséges nacionalisták és iszlamisták több támadást hajtottak végre kurdok és az alevi vallási kisebbséghez tartozók által lakott kerületekben. Ellenzéki lapértesülések szerint a kormánypárti tüntetők keresztény templomokat is megrongáltak Trabzonban és Malatyában.