A térség három legnagyobb gazdaságába (német, brit, francia) ezen összeg összesen 59 százaléka áramlott. Ebből egyedül Németországra 11 milliárd euró, azaz 31 százalék jutott – áll a berlini Mercator Institute for China Studies (Merics) és a szintén Kínára összpontosító Rhodium Group közös tanulmányában. A jelentés szerint a kínai befektetőket különösen a technológiai és a fejlett gyártástechnológiával rendelkező feldolgozóipari vállalatok érdekelték a vén kontinensen. A legnagyobb tranzakciók közé tartozott, amikor a Tencent 6,7 milliárd euróért felvásárolta a finn Supercell játékszoftvergyártó céget, vagy amikor a Midea 4,4 milliárd euróért megszerezte az ipari robotokat gyártó német Kukát.
Míg az EU-ba irányuló kínai FDI folyamatosan emelkedő tendenciát mutat, addig európai cégek vonakodnak beruházni Kínában. Olyannyira, hogy tavaly immár negyedik éve csökkent az európaiak által Kínában befektetett összeg, 2016-ban mintegy 8 milliárd euróra. A tanulmány szerzői szerint ennek hátterében többek között a kínai gazdaság megtorpanása áll, továbbá sok esetben nehéz bejutni az ázsiai birodalom túltermeléssel küzdő piacaira, ahol ráadásul soványabb profitra lehet szert tenni.
„A kétirányú befektetések közötti szakadék mélyülése pedig a kölcsönösség teljes mértékű hiányát sugallja az EU és Kína között” – fogalmaz a jelentés. Erre utal az is, hogy az európai politikai vezetők növekvő aggodalommal tekintenek a kínai étvágy növekedésére, mivel úgy vélik, a fontos technológiák megszerzése fenyegetést jelent Európa ipari bázisára.