Khalid és Ibrahim el-Bakraoui korábban is ismert volt a rendőrség előtt a szervezett bűnözéssel ápolt kapcsolatai miatt, ám a terrorizmussal ez idáig nem hozták összefüggésbe őket. A testvérpár idősebb tagja a repülőtéren, míg a fiatalabb, Khalid a metróban robbantott, azonosításuk ujjlenyomatok és DNS-minták alapján történt. A belga főügyész tegnapi sajtótájékoztatóján cáfolta a korábbi sajtóhíreket, miszerint a repülőtéri kamerák biztonsági felvételein látható harmadik terroristát fogták volna el a Brüsszel Anderlecht kerületében történt reggeli rajtaütésben. A szökésben lévő férfi személyazonossága jelenleg nem ismert. A repülőtéren készült képeken látható másik elkövetőt viszont sikerült azonosítani. A 24 éves Najim Laachraoui-ról van szó, akit többek között a párizsi terrortámadások során felhasznált pokolgépek készítésével is vádolnak. A férfi – az idősebb el-Barkaoui testvérhez hasonlóan – szintén felrobbantotta magát. A két detonáció között fél perc telt el.
A nyomozás eredményeinek ismertetése kapcsán a főügyész kitért a belga főváros Schaerbeek nevű negyedében tartott kedd esti razziára is, melynek során mintegy 15 kilogramm TATP-t, vagyis triaceton-triperoxidot, 150 liter acetont, valamint 30 liter hidrogén-peroxidot találtak. A lakásban megtalálták a merényletekért felelősséget vállaló Iszlám Állam nemzetközi terrorszervezet zászlóját, illetve egy szögekkel és csavarokkal teli robbanószerkezetet. Az egyik lefoglalt laptopon találtak egy személyes bejegyzést is, amelyben Ibrahim a folyamatos félelemmel teli bujkálásról ír. „Nem tudom, mit tegyek, mindenhol keresnek, nem vagyok biztonságban, ha az így megy tovább, én is egy börtöncellában végzem mellette” – írta a reptéren robbantó fivér a korábban elfogott Salah Abdeslamra utalva. A novemberi párizsi terrortámadás során megfutamodó férfi több szálon is kapcsolódhat az el-Bakraoui testvérekhez. A rendőrség gyanúja szerint a Brüsszel Forest negyedében bujkáló Abdeslam egy Khalid el-Bakraoui által álnéven bérelt lakásban talált menedékre.
A brüsszeli repülőtér alapvető működéséhez szükséges helyreállítási munkálatok akár szombatig is eltarthatnak
A La Derniére Heure című belga lap szerint eredetileg a Schaerbeekben talált, negyedik pokolgépet is a repülőtérre szánták. A tudósítás szerint valószínűleg csak a vakszerencsének és egy taxis diszpécser tévedésének köszönhető, hogy nem történt nagyobb katasztrófa, ugyanis a hibásan felvett rendelés miatt nem sikerült minden előkészített robbanóanyagot a repülőtérre szállítaniuk a merénylőknek. A taxitársaság tájékoztatása szerint a telefonközpontos félreértette a későbbi elkövetőket, így nem egy eredetileg rendelt kisteherautó, hanem egy személyautó érkezett a terroristákért.
Az egyik brüsszeli merénylőt tavaly júliusban kiutasították Törökországból, mondta tegnap Recep Tayyip Erdogan török államfő. Erdogan emlékeztetett, hogy a férfit a belga hatóságoknak adták át, akik aztán később szabadon engedték, figyelmen kívül hagyva Ankara figyelmeztetését a iszlamista kapcsolatokkal vádolt személyről.
A halálos áldozatok száma tovább emelkedett. A mentési munkálatokban részt vevő egyenruhások újabb holttestet találtak a repülőtéren, a robbanás erejétől összedőlt falak alatt, így már 32-en vesztették életüket az összehangolt merényletekben. A belga egészségügyi miniszter tegnap 25 súlyos, életveszélyes állapotban lévő áldozatról számolt be, miután meglátogatta a sebesülteket a kórházban. Közülük többeket is altatásban tartanak az újabb műtétek előtt. A tárcavezető szerint a következő napokban tovább növekedhet a merényletek halálos áldozatainak száma.
Az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Hollandia tegnap bejelentette, hogy a brüsszeli merényletek miatt rendkívüli tanácskozást tartanak ma délután a tagállamok bel- és igazságügyi miniszterei.
Testvérek a bűnben
Néhány hónapja még az Abdeslam fivérektől volt hangos a sajtó, de szerepüket most átvette egy újabb páros: az el-Bakraoui testvérek. A keddi merényletek elkövetőit már ismerte a belga rendőrség, hiszen korábban több, kisebb bűncselekményt is elkövettek. Már-már meg sem lepődünk azon, hogy a brüsszeli terroristák húzópárosa egy újabb „brothers”, hiszen a nagyobb merényletek elkövetői között többször láthattunk testvérpárokat. Gondoljunk csak a Charlie Hebdo elleni támadásban részt vevő Kouachi fivérekre, vagy a bostoni maratonon robbantó Dzsohar és Tamerlan Carnajevre. De miért mindig fivérek? – tehetjük fel a kérdést.
A jelenség talán nem is olyan meglepő, ha belegondolunk abba, hogy Nyugatról kevesen mennek egyedül Szíria vagy Irak háborús övezetébe. A legtöbben közeli barátokkal, vagy családtagokkal indulnak neki, a statisztikák szerint az ISIS-hez csatlakozó nyugati állampolgárok háromötöde legalább egy rokont visz magával. Az Egyesült Államok katonai hírszerzése évekkel ezelőtt jelezte, a szélsőséges csoporthoz való csatlakozás esetében a legnagyobb húzóerőt az jelenti, ha egy közeli hozzátartozó is tagja a szervezetnek. A kérdésről több kutatás is készült, amelyek azt bizonyítják, a Nyugaton élő szélsőséges iszlamisták nagy részét szoros családi szálak fűzik a Szíriában vagy Irakban harcolókhoz. Ami talán meglepőbb, hogy a magányos elkövetők esetében is megjelenik ez a kötődés. A Pennsylvania Állami Egyetem kutatása 120 ilyen „magányos farkast” vizsgált, és arra jutott, hogy az elkövetők 64 százalékának volt olyan családtagja vagy közeli barátja, aki osztotta szélsőséges nézeteit.
Ez pedig sok mindent megmagyaráz. Bár a normális, nyugati környezetben felnőtt fiatal férfiak radikalizálódását úgy képzeljük, hogy egy külső hatás, egy iszlamista hitszónok, vagy a közösségi hálón rátaláló ISIS-harcos mossa át az agyát, ez koránt sincs így. A szakértők szerint a terrorizmus éppúgy közösségi jelenség, mint bármi más. A fiatalt érdekelni kezdi az ideológia, amelyet nagybátyja, testvére, vagy a szomszéd srác vall, így részévé válik egy speciális közösségnek. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a szélsőséges iszlamista férfiakhoz sokszor csatlakoztak kiskorú, tizenéves testvéreik is a merényletek elkövetésében. Ahogy egy belga szakértő, Rik Coolsaet fogalmazott, a toborzás alapja itt a bajtársiasság. „Ez a barátság, testvériség erősebb mint a vallás, a haza, vagy bármi más.” Ennek fényében értelmet nyer a terroristák körében megjelenő „brothersjelenség”, ami megkérdőjelezi például azt is, miként történhet, hogy a harmadik Abdeslam fivér saját bevallása szerint nem tudott bátyjai tevékenységéről.
Zetelaki Réka
