Bekir Bozdag török igazságügyi miniszter a Twitteren üzenve hangsúlyozta, hogy az intézkedések nem jelentenek amnesztiát, mivel a könnyítés előzetesen meghatározott kritériumokhoz van kötve.
A tárcavezető elmondta, hogy a lehetőség elsősorban azokat érinti, akik kevesebb mint kétéves elzárást kaptak, de azok az elítéltek is kérelmezhetik feltételes szabadon bocsátásukat, akik büntetésüknek már több mint a felét leülték. A rendeletben foglaltak azonban nem vonatkoznak a 2016. július elsejét követően történt törvénysértések, valamint az erőszakos és állam elleni bűncselekmények elkövetőire.
Az államcsínykísérlet után letartóztatottak ezreit zárják rács mögé
Bozdag elmondása szerint a mostani tömeges szabadlábra helyezés csak az első lépcsőjét jelenti az új szabályozásnak. Az igazságügyi miniszter reményét fejezte ki, hogy az intézkedések kedvező eredményeket hoznak az elítéltek és családjaik, valamint a török nép és az ország szempontjából is. Az első szabadon bocsátások már tegnap megkezdődtek, és a következő napokban vélhetően a kívánt szint alá csökkentik majd a fogvatartottak számát. A rendeletet megelőzően több mint húszszázalékos túlterheltséggel működött a török büntetés-végrehajtási rendszer.
Bár hivatalos források nem részletezték a bevezetett intézkedések okait, sokan úgy gondolják, hogy azért van szükség az üres helyekre, hogy a sikertelen államcsínykísérletet követően letartóztatott katonák, rendőrök és állami dolgozók ezreit megfelelő helyen tudják elzárni. Korábban számos amatőr videó látott napvilágot az interneten a sportcsarnokokban, embertelen körülmények között fogva tartott férfiakról.
A több mint egy hónapja tartó tisztogatás továbbra sem mérséklődik Törökországban. A tegnap közzétett rendeletekben szereplő egyik intézkedés értelmében több mint kétezer rendőrt váltottak le posztjáról. Ankara a minap szintén beszüntette az elektronikus megfigyeléssel foglalkozó szerv, a Telekommunikációs és Kommunikációs Igazgatóság (TIB) működését is.
