Az amerikai elnök megválasztása óta buzgón hangoztatja, hogy nem elégedett a NATO védelmi kiadásaiban tapasztalható aránytalanságokkal, vagyis azzal, hogy más tagországok nem járulnak hozzá tisztességesen a közös biztonság fenntartásához, nem fizetnek be eleget az észak-atlanti szövetség költségvetésébe.
Donald Trump ennek a véleményének újra hangot adott egy, a nevük elhallgatását kérő illetékesek szerint kissé fenyegető hangvételű levélben, amelyet a The New York Times információi szerint még júniusban postáztak néhány NATO-tagállam védelmi minisztériumának, a történtek azonban csak tegnap kerültek nyilvánosságra a jövő héten esedékes NATO-csúcstalálkozó kapcsán.
Az amerikai napilaphoz eljuttatott levél szerint Donald Trump különösen keményen fogalmazott Angela Merkel német kancellárnak címzett üzenetében. „Amint azt áprilisi vizitje alkalmával megbeszéltük, az Egyesült Államokban növekszik a frusztráció, mivel egyes tagállamok nem tartják be az ígéretüket. (…) Az Egyesült Államok továbbra is több erőforrást szentel Európa védelmére, miközben a kontinens gazdasága – beleértve Németországét – jól teljesít, de a biztonsági kihívások is nagyok.
A növekvő frusztráció nem korlátozódik a washingtoni végrehajtói hatalomra, a kongresszus is hasonlóképpen gondolkodik” – áll a levélben. Charles Michel belga miniszterelnök szintén nem volt lenyűgözve a Trumptól kapott üzenettől, amelyet Európára irányuló indirekt fenyegetésként értelmezett.
A NATO tagállamai egyébként korábban vállalták, hogy a hazai össztermékük legalább 2 százalékát védelmi kiadásokra fogják fordítani. Ezt a szintet ugyanakkor tavaly mindössze öt ország – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Lengyelország, Görögország és Észtország – érte el.
Sajtóinformációk szerint Franciaország és Spanyolország is kapott levelet Washingtonból, arra buzdítva az európai országokat, hogy minél hamarabb tegyenek eleget vállalt kötelezettségeinek.
Az amerikai sajtó a konfrontáció jeleként értékeli a csúcstalálkozó előtt kiküldött leveleket, noha az effajta nyomásgyakorlás illeszkedik a Trump-adminisztráció eddigi gyakorlatába.
Áder János köztársasági elnök egyébként júniusban beszélt arról, hogy Magyarország 2024-re teljesíti a védelmi kiadásokra vonatkozó NATO-követelményeket.
Magyar vétóról cikkeznek
Az ukrán sajtóban tényként kezelik: Orbán Viktor miniszterelnök arra készül, hogy a jövő heti brüsszeli NATO-csúcstalálkozón blokkol bármilyen, Ukrajnával vagy Grúziával kapcsolatos döntést. A Kyiv Post hírportál szerint a magyar külügyminisztérium levélben értesítette Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt, hogy a kormányfő minden olyan dokumentumra nemmel fog szavazni, amely a két érintett ország esetleges csatlakozását mozdítja elő. Az ukrán média szerint az eset összefügg azzal az új oktatási törvénnyel, amely Budapest szerint csorbítja a kárpátaljai magyarok anyanyelven történő tanuláshoz való jogait. Más forgatókönyvek szerint a magyar kormányfő ezzel akarja felhívni magára a figyelmet Washingtonban, és így akar kicsikarni egy személyes találkozót Donald Trump elnöknél. Az ügyben megkerestük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, ám lapzártánkig nem kaptunk választ.