Mint azt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken már tudatta, az orosz elnök alapvetően a cselgáncs-világbajnokság megnyitója miatt érkezik Magyarországra, de az orosz küldöttséggel több miniszter is érkezik Budapestre, köztük az egészségügyi, aki egyúttal a magyar–orosz gazdasági vegyes bizottság társelnöke is, ezért plenáris munkamegbeszélést is tartanak az orosz és a magyar kormány minisztereinek részvételével.
Vlagyimir Putyin legutóbb február elején látogatott Magyarországra, akkor a hazánk gázellátását 2021-ig biztosító szerződésekről egyezett meg Orbán Viktorral, de tárgyaltak a paksi atomerőmű bővítéséről is. – Hogy ezúttal miről lesz szó, nem lehet pontosan tudni, de mivel évente egy-két alkalommal találkoznak, vannak nyitott kérdések, és ezekről folytatnak tárgyalásokat – mondta lapunknak Deák András Oroszország-szakértő.
Az MTA Világgazdasági Intézetének kutatója szerint Putyin látogatását „félvizitnek” lehet tekinteni, hiszen az orosz elnök „dzsúdós útjai olyanok, hogy ha akar, politikával foglalkozik, ha nem, akkor csak a sporttal”. A szakértő emlékeztetett Putyin korábbi japán látogatására, ahol a cselgáncsküzdelmek megtekintése mellett a vitatott hovatartozású Kuril-szigetekről is megállapodásra akart jutni a tokói kormánnyal, ám a megegyezés meghiúsulása miatt kerülte a politikát és a politikai megnyilatkozásokat.
Arra a kérdésünkre, hogy a Krím félsziget elfoglalása után három évvel milyen ma Vlagyimir Putyin megítélése Nyugaton, Deák András azt mondta: nagyon vegyes. Ami az amerikai–orosz viszonyt illeti, még az Obama-korszakhoz képest is visszalépés történt, hiszen bár Donald Trump elnök részéről volt valamiféle nyitottság a viszony rendezésére, a Kreml mára napi politikai kérdéssé vált Washingtonban, ezért az oroszokkal senki sem mer már szóba állni, mert a karrierjük múlhat rajta.
Európában viszont észrevették, hogy Oroszországgal kapcsolatban önálló stratégiát kell kialakítani, az amerikaiakra ugyanis nem lehet számítani. – Európa ugyan lassan, de kezd olyan irányba elmozdulni, amely a helyzet normalizálására és – Ukrajnát nem elfelejtve – valamiféle modus vivendi kialakítására törekszik Oroszországgal – tette hozzá Deák András.