Az elhúzódó belpolitikai válság megbénítja az albán felet, ám időt ad Szerbiának, hogy az aggódó nemzetközi közösségnek újabb javaslatokat tálaljon fel a kilenc éve kivált tartomány államjogi helyzetének megoldására. Az egyiket Ivica Dacsics külügyminiszter tette közzé. Eszerint Koszovót legjobb volna felosztani, az északi, túlnyomórészt szerbek lakta részt Szerbiához csatolni, így elhatárolni a szerb és az albán területet.
Ezáltal nyugvópontra jutna a több évtizedes vita a körül, melyik népnek van igazán jussa Koszovóra, ami Dacsics szerint fegyveres konfliktussal fenyeget. Annak azonban, hogy az egyezség létrejöjjön, és Szerbia elismerje elszakadt tartománya függetlenségét, egyéb feltétele is van: a többségében albánok lakta területen maradó szerb enklávék autonómiájának elismerése, a középkori szerb kolostorok nagyfokú önállóságának biztosítása, továbbá kártérítés fizetése az elbitorolt állami és személyi vagyonért.
A terv régóta forog a közbeszédben, ám azáltal, hogy a külügyminiszter a nyilvánosság elé állt vele, hivatalos színezetet nyert. Gondosan elő is volt készítve, például Alekszandar Vucsics államfőnek a Blic című belgrádi lap hasábjain júliusban közzétett cikkével, amelyben a reális helyzet elismerésére szólította fel polgártársait. Ennek ellenére nagy port vert fel. Nem kizárt, hogy az albán kompromisszumkészség hiányának demonstrálását szolgálta. Az utóbbira Brüsszel miatt van szükség, azt bizonyítandó: a szerb uniós csatlakozás nem lehet az albán „szófogadatlanság” foglya.
Oliver Ivanovics koszovói szerb politikus szerint célravezetőbb lenne a ciprusi modell. Marko Djurics, a koszovói ügyekért felelős szerb kormányhivatal vezetője visszadobta a labdát, a Koszovóra legnagyobb befolyással bíró országok erélytelenségét hibáztatta az albán–szerb párbeszéd eredménytelenségért és azért is, hogy a populista albán ellenzék blokkolni tudja a pozitív folyamatokat Koszovóban.
Edi Rama albán kormányfő válaszul a szerb sajtóban maga is elengedett néhány lufit. Szokatlannak nevezte Dacsics javaslatát, mint amilyen az lenne például, hogy Szerbiát is osszák fel, és a dél-szerbiai Presevo-völgy albán lakta járásai olvadjanak be Koszovóba, vagy hogy Koszovó egyesüljön Albániával, és Szerbia ezt a nagyobb Albániát ismerje el.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) tegnap tárgyalta a világszervezet koszovói békefenntartó missziójának tavaly második negyedévi tevékenységéről szóló főtitkári jelentést. Szerbiát Ivica Dacsics külügyminiszter képviselte, és Koszovó felosztásáról mint az albán–szerb fegyveres konfliktus elkerülésének egyedül üdvözítő módjáról tervezett beszélni. A határok megváltoztatását illetően egyelőre csak Oroszország támogatására számíthat. Kérdés azonban, hogy a – többek közt – Dél-Korea és az Egyesült Államok közötti kardcsörtetés miatt felforrósodott nemzetközi légkörben, egy újabb balkáni összecsapás rémével szembesülve a többi BT-tagnak nem változik-e a véleménye.