Pakisztán legfelső bírósága szerdán visszavonta Ászija Bibi keresztény nő halálos ítéletét, amely még 2010-ben istenkáromlás miatt született. Csütörtökön a családtagjai jelezték a sajtónak, hogy elhagyja a dél-ázsiai országot. Az ítélet nyomán útlezárásokkal és autógumik égetésével tiltakoztak a radikális iszlamisták több városban is, követelve az asszony felakasztását.
– A tüntetések megkezdődtek a Mohamed próféta iránti tiszteletért. Meg fogunk halni érte. Nem fogunk meghátrálni – idézte az MTI a Tehrik-i-Labbaik iszlamista mozgalom közleményét. A szervezet követelte a júliusban megválasztott miniszterelnök, Imrán Khán kormányának távozását is, továbbá a felmentő ítéletet hozó három bíró meggyilkolására buzdított.
A rendőrség felszólította a tüntetőket, hogy békésen oszoljanak fel, és megerősítette a biztonsági jelenlétet a templomok, Iszlámábádban pedig a legfelső bíróság épülete körül is. A nyugatias beállítottságú Khán kiállt a bírósági döntés mellett, és annak elfogadására szólította fel a tüntetőket.
A négy gyereket nevelő Ászija Bibit 2010 novemberében ítélték kötél általi halálra Pandzsáb tartományban, miután azzal vádolták meg, hogy tiszteletlenül beszélt Mohamed prófétáról. Az asszonyt muszlim munkatársnői jelentették fel, szerintük gyümölcsszedés közben sértő megjegyzéseket tett a prófétára, illetve ivott egy muszlim nőknek fenntartott kútból, használva a bögréjüket is, ami pedig tiltott volt számára.
Bibi volt az első nem muszlim nő, akit hasonlóval vádoltak, és sorsa komoly belpolitikai üggyé dagadt. 2011-ben iszlamisták meggyilkolták azt a két politikust, Szalman Taszírt és Sabaz Bhattit, akik felszólaltak Bibi érdekében. Bár a nő mindvégig tagadta a vádakat, 2014-ben a fellebbviteli bíróság helybenhagyta a döntést. Férje, Asik Mászih nemzetközi kampányt indított, és egyik lányuk társaságában még Ferenc pápánál is járt 2015-ben, hogy a katolikus egyházfő közbenjárásáért folyamodjon.
A mostani döntés szerint egy félreértésből adódott a vád. A felmentés ellenére Ászija Bibi férje jelezte, úgy érzi, hogy felesége nem lenne biztonságban Pakisztánban, ezért a család elhagyhatja az országot. Franciaország és Spanyolország is menedékjogot ajánlott fel nekik.

Iszlamisták tiltakoznak az ítélet ellen. Imrán Khán kormányfő nyugalomra szólított fel
Fotó: MTI/EPA/Arshad Arbab
Bibi felmentése reményt kelt a vallási kisebbségekben, hogy egy nap a muszlimokkal azonos jogaik lehetnek majd, kommentálta a történteket a The Guardian brit lap. Az istenkáromlásról szóló törvényt még a brit gyarmatosítók vezették be Brit-Indiában, amely magában foglalta a mai Pakisztán területét is. Eredeti célja az volt, hogy elkerüljék a vallási alapú konfliktusok kialakulását a térségben, emlékeztet a távirati iroda.
A törvényt az 1980-as években egészítették ki azzal, hogy a Mohamed prófétát vagy a Koránt sértegetők is életfogytiglani börtönt, illetve halálbüntetést kaphatnak. Nemzetközi jogvédő csoportok már többször kritikával illették a jogszabályt, azt állítva, azt sokszor a vallási kisebbségek üldöztetésére használják fel. A kiegészítés 1987-es bevezetése óta évről évre több ilyen vád születik, 2015-ben ez elérte az 1335-öt a 200 millió főt számláló országban. Jogvédők szerint ráadásul a vádak mögött legtöbbször pusztán személyes ellentétek állnak.
„Pár héttel ezelőtt az ENSZ genfi székháza előtt tüntettünk a pakisztáni keresztényekért – közölte Facebook-oldalán Hölvényi György európai parlamenti képviselő. – Remélem, a legkülönbözőbb tiltakozások mellett ez a megmozdulás is segítette Bibi asszony szabadulását” – írta a Kereszténydemokrata Néppárt politikusa.