Hivatalosan is elfogadta a párizsi klímamegállapodást az Európai Parlament kedden Strasbourgban, amivel az egyezmény átlépte a hatályba lépéshez szükséges küszöböt. Ma reggel a környezetvédelmi miniszterek fejezik be a folyamatot, amellyel a 28 állam csatlakozik a globális megállapodás aláírói közé. „Ez lehetőség, hogy történelmet írjunk” – mondta Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, aki felszólalt az Európai Parlament ülésén. „Nagy nap ez Európa és a Föld számára, kiemelt történelmi pillanat. Mikor a világ az erőszak és a fanatizmus felé húz, mi meg tudjuk mutatni, hogy képesek vagyunk megvédeni a környezetet és a bolygónkat” – méltatta a szavazást Ségoléne Royal francia környezetvédelmi miniszter is.
A tavaly decemberben Párizsban megkötött keretegyezmény hatályba lépésének feltétele ugyanis, hogy 55 olyan részes állam ratifikálja, melyek összesen a globális üvegházhatást okozó gázkibocsátás 55 százalékáért felelősek. Európa most a korábbi aláírókhoz, így az Egyesült Államokhoz, Kínához és Indiához csatlakozott. Nemzeti szinten eddig hét uniós állam – köztük Magyarország – ratifikálta a megállapodást, ezek együtt a globális kibocsátás 5 százalékáért felelnek.
Az országok képviselői pénteken utaznak New Yorkba, hogy átadják az ENSZ-nek a jogi dokumentumokat. Eddig egyébként 51,9 százalékot kibocsátó 62 ország ellenjegyezte a szöveget, így ha az EU a maga 12 százalékos részesedésével ratifikálja a megállapodást, akkor az életbe léphet. Ez várhatóan a november 7–18. között esedékes COP22 konferencián valósulhat meg, amelyet Marrákesben tartanak az aláíró államok. Miguel Arias Canete éghajlat- és energiapolitikáért felelős biztos a szavazást követően elmondta, hogy a következő közös feladat a kötelezettségvállalások megvalósítása. „A világ halad, és Európa ül a vezetőülésben” – fogalmazott az uniós biztos.
A klímamegállapodás azt tűzte ki céljául, hogy Föld légkörének felmelegedését 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest, a század végéig. Ennek érdekében az egyezményt aláíró 195 állam önkéntes felajánlásokat tett arra nézve, hogy milyen mértékben csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását és hogyan áll át környezetkímélő technológiákra.
A tengerszint emelkedésével létükben fenyegetett szigetállamok kérése volt, hogy az éghajlatváltozás mértékét próbálják meg 1,5 fokos melegedés alatt tartani, amelyet több mint száz ország, köztük az Európai Unió tagállamai, valamint az Egyesült Államok is támogatott. A kötelezettségvállalásokat az aláíróknak be kell építeniük a jogrendjükbe, a célokat 2025-től kezdődően ötévenként felülvizsgálják.
Az egyezmény keretében egyébként az északi fejlett országok évi százmilliárd dolláros támogatást is nyújtanak a déli, fejlődő országoknak, hogy azok mielőbb be tudják fejezni a technológiai átállást.
A megállapodás szerint továbbá 2050 után az emberi tevékenység okozta kibocsátásokat olyan szintre kell csökkenteni, amelyet az óceánok és az erdők még képesek felszívni. Az egyezmény bár a 2020-ban lejáró kiotói egyezményt váltja fel, fordulatot jelent a globális klímavédelem terén, hiszen eddig nem volt ilyen mértékű összefogás a világban.
DiCaprio politikus dörgedelme
„Aki nem hisz a klímaváltozásban, az nem hisz a tényekben, a tudományban és az empirikus igazságokban. Véleményem szerint az ilyen embernek nem szabad közhivatalt viselnie” – mondta az amerikai színész-környezetvédő aktivista, Leonardo DiCaprio tegnap a Fehér Házban. Az Oscar-díjas filmszínész Barack Obama amerikai elnökkel közösen szólalt fel a klímaváltozással kapcsolatosan, és többek között a republikánus elnökjelölt elképzeléseit bírálták. Donald Trump ugyanis elveti az éghajlatváltozás elméletét, és mint korábban kijelentette, elnökké választása esetén kihátrálna az április végén aláírt párizsi klímavédelmi egyezményből.