A világ harmadik legnagyobb országa Észak-Amerikában található, területe 9 833 517 négyzetkilométer. Északon Kanada, délen Mexikó, keleten az Atlanti-, nyugaton a Csendes-óceán határolja. A területileg különálló, északi Alaszka állam keleten Kanadával határos, nyugaton a Bering-szoros választja el Oroszországtól; Hawaii állam a Csendes-óceánban fekszik. A csaknem 327 milliós lakosság 72,4 százaléka fehér, 12,6 százaléka afroamerikai, 4,8 százaléka ázsiai, indián 0,9 százalék, egyéb nemzetiségű 9,3 százalék. (A spanyol ajkú lakosság aránya 13 százalék körüli, őket azonban a népesség-nyilvántartási hivatal a latin-amerikai vegyes faji háttér miatt nem sorolja be e kategóriákba.) A lakosság 46,5 százaléka protestáns, 20,8 százaléka katolikus vallású. A főváros, Washington egyik tagállamhoz sem tartozó szövetségi területet képez, a hivatalos nyelv az angol, a hivatalos pénznem az amerikai dollár.
Gazdaság: Az Egyesült Államok gazdaságilag a világ legerősebb országa, hatalmas nyersanyagforrásokkal rendelkezik, az amerikai cégek a technológiai fejlődés élvonalát képviselik. A rendkívül erős gazdaságnak is gondot okoz azonban a csillagászatira duzzadt államadósság, a kereskedelmi mérleg és a költségvetés hiánya, a jövedelmi egyenlőtlenségek, az elöregedő lakosság orvosi költségeinek emelkedése, a szükséges infrastrukturális beruházások elmaradása. 2008-ban az Egyesült Államokban kezdődött a világ pénzügyi rendszerének összeomlásával fenyegető világméretű gazdasági-pénzügyi válság. A pénzügyi szektor ezt követő stabilizálása a költségvetési deficit megugrásához vezetett, a jegybank szerepét betöltő Fed monetáris lazításba kezdett. A pénzbőséget biztosító eszközvásárlási program csak 2014-ben ért véget, a Fed 2015 végén kamatemelési ciklust indított el. 2017 végén a törvényhozás megszavazta Donald Trump elnök széles körű adóreform-tervezetét, amelynek célja az adórendszer egyszerűsítése, az államadósság csökkentése, a gazdasági növekedés beindítása és a munkahelyteremtés. 2017-ben a gazdasági teljesítmény 2,2 százalékkal nőtt, az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson 59 500 dollár, az infláció 2,1, a munkanélküliség 4,4 százalékos volt.
Történelem: Az első európai telepesek a 16. század elején érkeztek Észak-Amerikába. A keleti parton létrejött 13 angol gyarmat 1775 és 1783 között vívott függetlenségi háborújának eredményeként elszakadt Nagy-Britanniától, a Függetlenségi Nyilatkozatot 1776. július 4-én hirdették ki. A 19. és a 20. század folyamán az alapító 13 államhoz további 37 csatlakozott, és több tengerentúli terület is tartozik az Egyesült Államokhoz. Az amerikai történelem két leginkább drámai fejezeteként az 1861 és 1865 között dúló polgárháborút, valamint az 1930-as évek gazdasági válságát tartják számon. Az Egyesült Államok mindkét világháborúból győztesként került ki, a Szovjetunió bukásával pedig a hidegháborút is győztesként hagyhatta maga mögött.
Államszervezet: Az Egyesült Államok az 1787-ben elfogadott és 1789-ben életbe lépett, azóta többször módosított alkotmány értelmében elnöki köztársaság, amely 50 szövetségi államból és a külön közigazgatási egységet alkotó fővárosból, Washingtonból áll. A négy évre választott, egyszer újraválasztható elnök vezeti az általa kinevezett és a szenátus által jóváhagyott kormányt. A törvényhozó hatalom letéteményese a kétkamarás kongresszus. Az alsóház, a képviselőház 435 tagját két évre közvetlenül választják, a felsőház, a szenátus 100 tagjának (az 50 állam 2-2 képviselőjének) megbízatása hat évre szól, kétévente a tagok egyharmadának megbízatását újítják meg. A politikai fékek és egyensúlyok rendszerében nagy szerepe van a legfelsőbb bíróságnak, illetve a sajtó- és véleményszabadságnak.