Nagyobb szabású rendőri műveletet igényel a török elnök berlini fogadtatása, mint Barack Obama 2016-os búcsúlátogatása: német sajtóbeszámolók szerint az amerikai exelnök biztonságának biztosításáért akkor mintegy ötezer rendőrt mozgósítottak, Recep Tayyip Erdogan vizitje alkalmával azonban a tízezret is elérheti a kivezényelt rendfenntartók száma.
Az elővigyázatosság nem véletlen, Törökország első embere ugyanis az egyik legellentmondásosabb politikai vezetőként van számon tartva Németországban: háromnapos látogatása idejére legkevesebb kilenc tüntetést regisztráltak, demonstrációt szervezett például a legnagyobb török ellenzéki párt, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP), a Riporterek Határok Nélkül nemzetközi újságíró-szervezet és a törökországi alevita vallási kisebbség németországi szervezete. A legnagyobb megmozdulás azonban várhatóan az „Erdogan not welcome” (Nem látjuk szívesen Erdogant) címmel ma délutánra meghirdetett demonstráció lesz, amelyre tízezer tüntetőt várnak.
Azonban nem csupán ellentüntetések fogadják Erdogant. Berlini szállodája előtt több százan gyűltek össze, hogy török zászlókat lengetve személyesen üdvözöljék a nemrég újraválasztott török államfőt. A három-három és fél milliós németországi török kisebbségre egyébként mindig is számíthatott Erdogan: a közösség 1,4 millió tagjának választójoga is van Törökországban, idén pedig a török alkotmánymódosításról szóló áprilisi népszavazás és a június végén megrendezett elnökválasztás egyaránt azt bizonyította, hogy a németországi török kisebbség Erdogan iránti elkötelezettsége megingathatatlan.
Az eredeti tervek szerint a török államfő Berlinben vagy Kölnben szeretett volna felszólalni hívei előtt, erre azonban nem adott zöld jelzést a német kormány, amely már az elnökválasztás és a népszavazás előtti kampányidőszakban is megtiltotta a török politikusoknak, hogy a diaszpóra szavazatainak megszerzéséért kampányoljanak.
Ez számos diplomáciai konfliktust is szült a két ország között, a legnagyobb kardcsörtetést éppen az az eset váltotta ki, amikor a német hatóságok megakadályozták, hogy két török miniszter fórumot tartson az alkotmánymódosításról. Erdogan akkor náci módszerek alkalmazásával vádolta meg Németországot, a két ország kapcsolatai holtpontra süllyedtek, év eleje óta azonban tendenciózusan megfigyelhető, hogy Ankara igyekszik helyrehozni kapcsolatait a nyugat-európai országokkal.
Ebbe az irányvonalba illeszkedik a török elnök berlini látogatása is. A német diplomácia nagyon nehéz helyzetben van, hiszen sokan jelezték: elvárják, hogy Berlin álljon ki a Törökországban szüntelenül csorbát szenvedő emberi jogokért. Éppen ezért a német diplomácia patikamérlegen mérte ki Erdogan fogadtatását: Frank-Walter Steinmeier államfő és Angela Merkel ma egyaránt folytat megbeszélést a török elnökkel, az Erdogan tiszteletére rendezett esti díszvacsorán ugyanakkor a német kancellár – sok más magas rangú politikussal együtt – nem szándékozik részt venni.
Szombton mindazonáltal Angela Merkel egy munkareggelin fogadja Erdogant, ahol minden bizonnyal a szíriai konfliktus rendezése is terítékre kerül – nyilatkozta lapunknak Kövecsi-Oláh Péter, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője. A Törökország-szakértő szerint bár a török gazdaság nehéz időszakon ment át az utóbbi időben, Németországnak mindenképp az az érdeke, hogy Erdogan országa stabil maradjon. Éppen ezért érdemes mindig kétkedéssel fogadni az Ankarát elmarasztaló, morális alapokon nyugvó kritikákat Berlinből, a német kormányt ugyanis ezer szálon fűzik gazdasági érdekek Törökország sikeréhez – tette hozzá a szakértő.