Nemzetközi felháborodást okozott az az izraeli törvényhozás (kneszet) által hétfő éjszaka elfogadott jogszabály, amellyel közel 4000 ciszjordániai és kelet-jeruzsálemi, palesztin tulajdonban lévő területeken épült telepeslakást igyekeznek utólagosan legalizálni. A telepekre a béke legfőbb akadályaként tekintő államokban szolgálatot teljesítő izraeli nagykövetek már előre felkészültek a helyi külügyminisztériumok hivatalos tiltakozására – adta hírül a Jediót Ahronót napilap online kiadása. Az Európai Unió a kneszet mostani döntésére és az utóbbi hetekben felpörgő telepépítésekre hivatkozva elnapolta a február végére tervezett tárgyalást az izraeli kormánnyal. A találkozó meghiúsulása mögött a tagállami konszenzus hiánya áll – számolt be a Háárec izraeli napilap diplomáciai forrásokra hivatkozva.
A sajtóinformációk szerint többek között Franciaország, Svédország és Hollandia külügyminisztere is jelezte fenntartásait a közeledés kapcsán az uniós tárcavezetők tanácskozásán. Az EU és Izrael között évek óta feszült viszony uralkodik a palesztinok ellen elkövetett jogsértések miatt. A bilaterális egyeztetéseket immár öt éve képtelenek tető alá hozni.
Az Egyesült Államok az európaiakkal szemben inkább kivár. Az izraeli vezetéssel közeli kapcsolatot ápoló Trump-kormányzat a kongresszus mindkét pártjával egyeztetni akar, mielőtt hivatalosan reagálna a telepek visszamenőleges legalizálására. Az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint erre egyébként is csak az izraeli legfelsőbb bíróság döntését követően kerülhet sor. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök nehéz feladat elé néz a jogszabály életben tartása kapcsán, ugyanis az országos főügyész jelezte, alkotmányellenesnek tartja az intézkedést, és nem hajlandó képviselni az ügyet Izrael legmagasabb bírói testülete előtt.
Több független szakértő is osztja az izraeli vádhatóság vezetőjének véleményét, emellett azonban nemzetközi jogi szempontból is aggályosnak tartják a törvényt, mivel Izraelnek nincs joghatósága az ország nemzetközileg elismert határain kívül. Ciszjordánia és Kelet-Jeruzsálem pedig hivatalosan nem képezik Izrael részét.
A palesztin vezetés éles hangú üzenetben ítélte el a kneszet döntését, amelyben a korábbi földrablások kifehérítésének minősítették az Izraelben zajló folyamatokat. A rendelkezés értelmében a kisajátított telkek eredeti birtokosait kártérítés illeti, ám egy olyan konfliktusban, amelyben az elsődleges kérdés a terület hovatartozása, ez igencsak gyenge gyógyírt jelent.