A romániai korrupcióellenes ügyészség (DNA) tegnapi közleményének előzménye, hogy a kabinet közvita nélkül készült napirendre tűzni a közkegyelemről szóló sürgősségi rendeletet, amelynek értelmében a legfeljebb ötéves börtönbüntetésre ítélt személyek amnesztiában részesülhetnek. A rendelettervezet a büntető törvénykönyvet érintő módosításokat is tartalmazott.
A „puccsot” Klaus Johannis államelnöknek a kormányülésen való váratlan megjelenése akadályozta meg, az államfő és a miniszterelnök közötti megbeszélés nyomán a két fél kijelentette: a kabinet nem hoz amnesztiarendeletet saját hatáskörben, közvita nélkül. Az elnök már korábban is figyelmeztette a kormányt: tisztsége teljes súlyával kész szembeszállni minden olyan próbálkozással, amely az igazságszolgáltatás eszközeinek megnyirbálását, a korrupt politikusok „tisztára mosását” célozza. A közös nyilatkozat ellenére szerdán este több mint tízezer ember tüntetett a kormány ellen Románia nagyvárosaiban.
A kísérlet nemcsak a civil szférában és az ellenzéki padsorokban keltett felháborodást, hanem az igazságszolgáltatás berkeiben is. Augustin Lazar legfőbb ügyész például szánalmasnak nevezte a kormány módosításait, amelyek megpróbálnak bizalmatlanságot kelteni a polgárokban az igazságszolgáltatással szemben. A főügyész szerint a btk. módosításának esetleges elfogadása nyomán a DNA által vizsgált ügyek jelentős része a levegőben maradna. A tervezett módosítás értelmében ugyanis a 200 ezer lejnél (közel 50 ezer euró) kisebb kárt okozó hivatali hatalommal való visszaélés nem minősülne bűncselekménynek. „A nagyobb közbeszerzések 200 ezer lej alatti összegekre való feldarabolásával meg lehetne gátolni a hivatali visszaélést elkövetők felelősségre vonását” – szerepel az Agerpres állami hírügynökség által idézett DNA-közleményben.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség legfőbb jogi szakértője, Márton Árpád nem osztja ezeket a nézeteket. A Krónika című erdélyi napilapnak nyilatkozó háromszéki parlamenti képviselő úgy tartja, a közkegyelem intézményének alkalmazása bevett szokás a jogállamban. A nevelő szándék mellett megalapozottnak tartja a Florin Iordache igazságügyi miniszter által is felhozott indokot, a börtönök túlzsúfoltságát. Ezért többek között a büntető törvénykönyv, illetve a büntetőjogi eljárás visszásságait tartja felelősnek, a halmazati büntetések miatt ugyanis kisebb bűncselekményért sok esetben nagyobb büntetést rónak ki, mint egy súlyosabbért.