A brexit mellett és ellen is tüntettek szerdán a londoni Westminsternél, miközben Theresa May miniszterelnök első alkalommal állt a parlamenti képviselők elé azóta, hogy kedd este bejelentették a Brüsszel és London közötti kilépési megállapodástervezet létrejöttét.
A konzervatív kormányfőt az alsóházi politikusok egyelőre nem faggatták a dokumentumról, erre feltehetőleg csütörtökön kerül sor, amikor is a miniszterelnök a parlamentben is ismerteti a több száz oldalas tervezet tartalmát. Theresa May azt mindenesetre már szerdán, az alsóház előtti felszólalásában leszögezte: a megállapodással Nagy-Britannia jelentős lépést tett a brexit végrehajtásának irányába.
– Az Egyesült Királyság a határai és a törvényei feletti ellenőrzést és a pénzét is visszakapja majd – hangoztatta sajtóforrások szerint a kormányfő.
Szerdán ötórás, soronkívüli kabinetülés után a brit kormány jóváhagyta a brexit feltételrendszeréről szóló megállapodástervezetet. A kulcsfontosságú tárcákat vezető miniszterek már kedd este a miniszterelnöki rezidenciára érkeztek, hogy megbeszéléseket folytassanak Mayjel az alkuról.
A miniszterelnök biztosra akart menni, ugyanis nem engedheti meg magának hogy a vezető miniszterek közül bárki is nemet mondjon a tervezetre, írta a BBC, hozzátéve: valószínűleg egyetlen „fontos” tárcavezető sem fog lemondani a brexit ezen szakaszában. William Hague egykori külügyminiszter, volt konzervatív pártvezető szerdán szintén arra szólította fel a londoni kabinet tagjait, hogy ne hagyják cserben a miniszterelnököt.
– Ha nem ragadják meg a fennálló lehetőséget az Európai Unió elhagyására, a brexit talán sosem történik meg – üzente a rebellis konzervatívoknak.
Leo Varadkar ír miniszterelnök szerdai sajtóértekezletén bejelentette, hogy valószínűleg november 25-én kerül megrendezésre az EU brexitügyi csúcsa, amikor az uniós kormány- és államfők rábólinthatnak az alkura. Varadkar természetesen a tárgyalások legvitásabb részét képező Ír-sziget ügyéről is beszélt. Mint fogalmazott, mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy a sziget békéjét bebetonozó, 1998-as nagypénteki megállapodás, illetve az Egyesült Királyság területi integritása ne sérülhessen.
A kedd esti médiaértesülések nem térnek ki arra, hogy az ügyben milyen konkrét eredményeket sikerült elérni, ám szerdán a BBC már arról számolt be: a tervezet gyakorlatilag a végső megállapodás elmaradása esetén is ellehetetleníti a kemény határ létrejöttét Észak-Írország és Írország között.
– Az Egyesült Királyság korlátozott ideig, de az EU vámuniójának tagja marad – írta a brit közszolgáltató, amelynek arról is tudomása van, hogy a dokumentum egy 39 milliárd fontos brexitszámlát, 21 hónapig tartó átmeneti időszakot, illetve a szigetországban élő európaiaknak nyújtott garanciákat helyez kilátásba.
Brüsszelben szerdán Michel Barnier helyettese tájékoztatta a fejleményekről a bennmaradó tagállamok uniós képviselőit. Az EU részéről a briteknél sokkal óvatosabban fogalmaztak, és „folyamatban lévő ügyeket” emlegettek London és Brüsszel között. Az Independent portál tudósításában viszont arról írt: a tervezet az EU számára igazi önbizalombombát jelent, és az uniós bürokraták tegnap már a lehető legjobb alkupozícióként jellemezték a helyzetüket.
Északír és skót ellenállás
Az északír Demokratikus Unionista Párt (DUP) kétkedéssel fogadta a vázolt brexitalkut. Sammy Wilson, a DUP brexitügyi szóvivője már kedd este a Twitteren kijelentette: a párt nem fogja megszavazni ezt a „megalázó” tervezetet. Az északírek gyakorlatilag megkerülhetetlenek Theresa May számára, hiszen a tavaly júniusi választások óta kívülről támogatják a konzervatívok kisebbségi kormányát. Skóciából hasonlóképp negatív vélemények érkeztek, Nicola Sturgeon kormányfő az ország számára lesújtónak nevezte a megállapodást. Mint fogalmazott, amennyiben a londoni parlament elutasítja a tervezetet, lehetővé válna, hogy Nagy-Britannia jobb feltételekkel távozzon az EU-ból.