Az SVT svéd köztelevízióban ismertetett adatok szerint a Svéd Demokraták párt a voksok 19,2 százalékát kaphatta, azaz nagyjából minden ötödik szavazó erre a pártra adta le voksát. Az SD támogatottsága jelentősen nőtt az előző, 2014-es választáshoz képest, amikor a voksok 12,9 százalékát szerezte meg, de nem érte el a párt vezetője által remélt 20-30 százalék közötti szintet.
A Svéd Demokraták mostani eredménye azt jelenti, hogy egyik hagyományos politikai tömb sem szerzi meg egyedül a többséget a parlamentben. Valamennyi párt kizárta, hogy hajlandó lenne együttműködni a parlamentben az SD-vel.
A pártok versenyében a Szociáldemokraták végezhettek az első helyen a szavazatok 25,4-26,2 százalékával, ami azonban több mint egy évszázada a legrosszabb eredményt jelentené. A 2014-es választáshoz képest nagyjából 5 százalékponttal csökkent a párt támogatottsága, csakúgy mint a jobboldal vezető erejéé, a Mérsékelt Párté, amely ezúttal a szavazatok 17,8-18,4 százalékát szerezhette meg.
A TV4 kereskedelmi televízió által végzett – a Reuters hírügynökség szerint kisebb és kevésbé megbízható – gyorsfelmérés 41 és 40 százalékot jósolt a két tömbnek a baloldali koalíció javára, az SD-nek pedig csak 16 százalék körüli várható eredményt hozott ki.
Stefan Löfven szociáldemokrata miniszterelnök a választást a svéd jóléti államról való referendumként próbálta beállítani miközben ráirányította a figyelmet arra, hogy a tízmilliós országban eddig soha nem látott mértékű a foglalkoztatottság szintje. Mindezt azonban a kampány során háttérbe szorították a bevándorláshoz köthető témák, így a migráció mellett a bevándorlóknak a svéd társadalomba történő integrációja.
Jimmie Akesson, a Svéd Demokraták vezetője a kormányt, de az ellenzéket is bírálta a véleménye szerint kudarcot vallott bevándorlási politikáért, és azt hangoztatta, hogy pártja az egyetlen garancia arra, hogy Svédország keményebben fel tudjon lépni a migrációval szemben.
Szakértők: újdonság, hogy a migráció központi témává vált
Kovács Istvánt, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatóját és ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogászt arról kérdezték vasárnap este az M1 aktuális csatornán, hogy az első exit poll eredmények szerint 39,6 százalékot elérve győzhetett az ellenzéki jobbközép választási szövetség a választáson, szemben a kormányzó szociáldemokraták vezette baloldali koalíció 39,4 százalékával. A Svéd Demokraták (SD) párt a voksok 19,2 százalékát kaphatta.
Kovács István közölte: „nagyon fej fej mellett vannak” a pártszövetségek, ezért kifejezetten valószínű, hogy kisebbségi kormány alakulhat majd.
Ifjabb Lomnici Zoltán elmondta: a törvényhozásban a házelnök négyszer szólítja fel kormányalakításra az érintetteket, a határidő pedig november 15-e, akkor kell benyújtani a költségvetést. Jelezte: a klasszikus témák mellett egyértelműen megjelent a migráció a kampányban; Svédország gazdasága nagyon erős, rekordalacsony a munkanélküliség, de „bejött a terror”, a bizonytalanság és „a migránsok okozta hétköznapi nehézségek”.
Kovács István ehhez hozzátette: újdonság, hogy a bevándorlás központi témává vált Svédországban, mert bár rengeteg bevándorló érkezett a ’60-as évektől, „úgy nevelték a svéd társadalmat”, hogy erről nem szabad beszélni. Az hozhatja a Svéd Demokraták megerősödését, hogy a kampányban a migráció vált a fő témáva – hangsúlyozta. Áttörésnek nevezte a párt eredményét, főleg azért, mert jelentős „médiaellenszélben” tevékenykedtek.
Ifjabb Lomnici Zoltán megjegyezte: a bevándorlók hagyományosan balra szavaznak, erre Franciaországot hozta példaként, ahol 90 százalék fölötti arányban voksoltak Francois Hollande volt köztársasági elnökre.