Faymann úgy vélte, nem szabad hallgatni arról, hogy amíg nincs európai szintű menedékjog és az Európai Unió külső határainál nem működnek a menedékkérő-regisztrációs központok (hotspot), addig Bécs csupán szükségmegoldásokat kínálhat optimális megoldás helyett.
A kancellár közlése szerint az lenne optimális, ha az EU külső határánál valamennyi hotspot működne, és lenne lehetőség arra, hogy a menedékre jogosult, háborús menekülteket Európán belül elosszák. Amíg ez azonban nem így működik, minden más csupán „szükségmegoldás”.
A korábbi hetekben a Szociáldemokrata Pártból (SPÖ) és az Osztrák Néppártból (ÖVP) álló kormánykoalíción belüli vitákról a szociáldemokrata Faymann úgy nyilatkozott, hogy szeretne közös megoldást találni a menekültválságra, és megmutatni a lakosságnak azt, hogy „egységes kormányként járnak el”. Mindenesetre Reinhold Mitterlehrer alkancellár, az ÖVP politikusa nem vett részt a sajtótájékoztatón.
Ennek jegyében szeretne a kancellár a szövetségi tartományokkal közösen a menekültek számának csökkentését célzó intézkedésekben megállapodni a szerdai, a menekültválsággal kapcsolatos csúcstalálkozón.
A kormánykoalíció egységesen kiáll amellett, hogy Ausztriának kevesebb menekültet kell befogadnia, de ennek mikéntjéről nincs egyetértés a kormánypártok között. A szociáldemokraták a gazdasági menekültek kiszűrését támogatják, a néppárt pedig létszámstopot vezetne be.
Sebastian Kurz külügyminiszter (ÖVP) a dominóeffektushoz hasonlította a menekültek ismételt visszaáramlását kelet felé. Erre válaszul Faymann megismételte, ez nem fordulna elő a hotspotok működése esetén. Az osztrák kancellár úgy vélte, a menekülteknek nem választhatják ki azt az országot, ahol benyújtják menedékkérelmüket.
Január elején a német szövetségi rendőrség egyik szóvivője azt mondta, a német hatóságok naponta több száz, javarészt Svédországba tartó menekültet küldenek vissza Ausztriába a dublini egyezmény értelmében.