Felszólítjuk Ecuadort, hogy azonnal állítsa le a munkálatokat – figyelmeztetett az Ecuadorral szomszédos Peru külügyminisztériuma.
A Dél-Amerika észak-nyugati részén fekvő két ország között 1500 kilométeres határvonal húzódik, amelynek egy szakaszát a Zarumilla folyó mint természetes határ alkotja. Ecuadornak állandó problémát jelentett, hogy a folyó két oldalán található városok, az ecuadori Huaquillas és a perui Aguas Verdes között illegális kereskedelem folyik, ezért úgy döntött, szükséges a közbelépés.
A munka néhány nappal azután kezdődött, hogy Rafael Correa elnök befejezte ciklusát, így a kérdés utódjára, Lenín Morenóra maradt, aki eddig nem nyilatkozott az ügyben. Moreno egyébként a győzelmét követően diplomáciai látogatást tett a szomszédos országba, ahol Pedro Pablo Kuczynski elnökkel megerősítették a két vezetés között a tartós jó kapcsolatot.
A négy méter magas fal felépülése persze megkérdőjelezheti a békés viszonyt. Huaquillas város vezetése azzal védekezik, hogy a 4,4 millió dolláros projekt nem akadályozza az emberek mozgását, csupán városrehabilitációs célokat szolgál. Az építkezés Huaquillas lineáris park néven fut, utalva arra, hogy csupán parkosításról van szó, amely a városkép javítását és a turizmus erősítését szolgálja. „A projekt megfelel minden jogi előírásnak, és nem szeg meg semmilyen egyezményt” – nyilatkozott az El Telégrafo ecuadori lapnak Marco Zumba, a tartomány fejlesztésért felelős igazgatója.
Megkezdődtek a munkálatok Huaquillas városánál
A perui vezetés nem ért egyet. „Emlékeztetjük Ecuadort arra a megállapodásra, amelyet 1998-ban írt alá. Eszerint köteles a folyó partját 10 méteres távolságban szabadon hagyni” – közölte a perui külügyminisztérium. A két ország közötti határvonal sokáig nem volt békés: a Peru és Ecuador közötti katonai konfliktus 1995-ben zárult le, a határokat illetően pedig három évvel később írták alá a megállapodást. A perui kormány most arra hívta fel a figyelmet, hogy a fal negatívan befolyásolhatja a határ két oldalán átívelő kapcsolatokat. Emellett környezeti károkra is figyelmeztetnek: a folyó medréhez szorosan közel épülő fal a Zarumilla megáradása esetén elöntheti a környező területeket Peruban.
A falakat illetően egyébként Peru sem makulátlan. Egyesek szégyenfalnak, mások „perui berlini falnak” nevezik azt a szöges dróttal megspékelt építményt, amely tíz kilométer hosszan húzódik a perui fővárosban.
A vitatott betonkerítés az egyik legszegényebb és a leggazdagabb negyedet választja el egymástól, és azért épült, hogy megakadályozza a betöréseket. A dél-amerikai országban nem egyedülálló ez a fajta megkülönböztetés, Peru az elsők között áll az egyenlőtlenséget mérő statisztikákban.
