Párizs, Marseille és több más nagyváros egyes peremkerületei hosszú évtizedek alatt gettósodtak el, ezekre a helyekre nem tanácsos, de – mivel a tömegközlekedési hálózat kikerüli ezeket – nem is igen lehet eljutni – hangzott el a hírműsorban.
Ilyenek a no-go zónák Angliában
Nem egy nemzeti büszkeség az olyan városrész, ahova még a rendőr is kommandósokkal jár forgalmat irányítani.
London számos részén is ritka vendég a turista, mondta el a helyi tudósító, hozzátéve, nagyon koncentrált a brit főváros idegenforgalma, a látogatók szinte kizárólag a metropolisz azon öt százalékát keresik fel, ahol a legfőbb látványosságok találhatóak.
Berlinben, ahol nem no-go zónákról, hanem problémás vagy kriminalitással terhelt helyekről, „félelemzónákról” beszélnek, tíz év alatt 18-ról 23-ra nőtt az ilyen övezetek száma, de a szintén sok bevándorló lakta Észak-Rajna-Vesztfáliában is vannak ilyen helyek, ahol naponta történnek atrocitások, és ahová a rendőrség csak nagy erőkkel vonul ki. A tudósító közlése szerint a probléma a múlt vasárnapi berlini választásokon is fontos téma volt.
A tudósító beszámolója szerint a skandináv fővárosok közül Helsinkiben annyit éreznek a helyiek, hogy a bevándorlók megjelentek a belvárosi aluljárókban, viszont a szomszédos Svédország rendőrsége térképet tett közzé a „no-go zónákról” honlapján.
A tudósító elmondta: ezen 55 helyet jelöltek meg, közülük húsznál többet a fővárosban, Stockholmban.
Ezek olyan városrészek, amelyeket nagy számban laknak saját szokásaik, törvényeik – jellemzően a saría – szerint élő betelepülők.