- Angela Merkel vasárnapi győzelme a közvélemény-kutatások szerint már borítékolható, de a lényeges kérdés az, hogy kivel alakít majd koalíciót
- Sokan arra számítanak, hogy újból fekete-piros kormány vezeti majd Németországot
- Szakértők szerint könnyen lehet, hogy a keményebb menekültpolitikáért lobbizó AfD lesz a harmadik befutó
Napokkal a voksolás előtt, a szavazatok várható megoszlása tekintetében 36 százalék környékén állnak a kereszténydemokraták, amivel messze megelőzik a második befutónak várt SPD-t. Az Európai Parlament egykori elnökét, Martin Schulzot miniszterelnök-jelöltként indító szociáldemokraták támogatottsága mindössze 22-on áll, ez pedig a párt négy évvel ezelőtti szereplésénél is alacsonyabb eredményeket vetít előre.
Az SPD tavaly december és idén március között még fej-fej mellett haladt a népszerűségi versenyben a CDU-CSU-val, ám a Schulz jelölését követő kezdeti felbuzdulás alábbhagyott, és az olló folyamatosan nyílt a Németországot irányító nagykoalíció két ereje között.
A versengés kimenetele most már eldőltnek tekinthető. Angela Merkel minden bizonnyal negyedszerre is elfoglalhatja a kancellári bársonyszéket. Az viszont még kérdéses, hogy a nagykoalícióval mi lesz a jövőben? Sokan arra számítanak, hogy újból fekete-piros kormány vezeti majd Németországot.
Igazi szerencsejátékosnak kell lennie annak, aki biztosra képes lenne megjósolni, hogy ki végez majd a harmadik helyen a választásokon. A szélsőbaloldali Die Linke, a liberális FDP és a jobboldali Alternative für Deutschland (AfD) egyaránt 10 százalék körül mozog a legfrissebb felmérések szerint.
Egyes elemzők szerint
ugyanakkor könnyen lehet, hogy a keményebb menekültpolitikáért lobbizó AfD lesz a harmadik befutó, hiszen a negatív médiavisszhangot kiváltó párt támogatói kevésbé merik felvállalni politikai hovatartozásukat. Ez a visszahúzódás pedig alacsonyabb mérési adatokat produkálhat.
Ezt alátámaszthatja az is, hogy a tartományi választásokon Kelet- és Délnyugat-Németországban is jól szerepelt a bevándorlásellenes jobboldali formáció. A párt vezetésében az elmúlt hónapokban több személyi változás is történt, ami a népszerűségi mutatókon is meglátszott, ám a kampányfinisre összerázódni látszik az AfD.
Az utóbbi időszakban számos elemző vetette fel a lehetőségét, hogy a CDU-CSU a választások után nem folytatja tovább a jól bejáratott koalíciót az SPD-vel, hanem a törvényhozásba szintén bejutó kisebb pártok felé nyitna. Merkelék a két általuk szélsőségesnek tartott párttal való lehetséges együttműködést már előzetesen elutasították, így csak a jelenleg parlamenten kívüli korábbi partner FDP és a Zöldek maradtak.
A pártok színei alapján (fekete – CDU-CSU, sárga – FDP és a Zöldek) csak Jamaica-koalícióként (utalva a karibi ország nemzeti trikolorjára) emlegetett formációban egyes szakértők szerint a kereszténydemokratáknak kisebb kompromisszumokat kéne meghoznia, mintha újra az SPD-vel fognának össze.
Matematikailag akár az is elképzelhető lenne, hogy a CDU-CSU és az AfD kihagyásával egy másik nagykoalíció alakuljon, de az ebben potenciálisan résztvevő pártok közötti nagy ideológiai távolság miatt ennek a valószínűsége minimális.
Az biztos, hogy az AfD-vel egyetlen, a Bundestagba bejutó párt sem akar közösködni, így a jobboldali populistáknak érdemi beleszólásuk nem lesz az ország ügyeinek vitelébe. Vélhetően csak a törvényhozás előtti felszólalásaikkal tudják majd tematizálni a német belpolitikát.
A várakozások szerint az egy helyben tipegő európai integráció új lendületet kaphat miután Merkel újra kezébe veszi a kormányrudat. A francia elnök, Emmanuel Macron megválasztását követően rövid időn belül kifejezte hajlandóságát a Berlin és Párizs közötti együttműködés megújítására, amit a német kancellár is pozitívan fogadott.
A britek várható távozásával elhárult a legnagyobb akadály a szövetség további központosítása elől. A nyugat-európai sajtóban több elmélet is forog a várható irányokkal kapcsolatban. Elképzelhető, hogy az eurózóna tagok egy közös pénzügyminisztert választanak, és a monetáris mellett a költségvetési politikát is egységes irányítás alá vonnák. Ennek gyakorlati megvalósítása ugyanakkor komoly kérdéseket vet fel.
A teljes cikk elérhető a hirado.hu oldalán.
