Az Európai Unió magas rangú képviselői korábban arra kérték az Egyesült Államokat, hogy mentesítse az európai vállalatokat az Iránra és valamennyi, Iránnal gazdasági kapcsolatokat ápoló vállalatra kirótt szankciók alól. Az EU ugyanis attól tart, hogy az Iránnal meglévő, több milliárd dolláros kereskedelme az amerikai szankciók betartása miatt semmivé foszlik.
Ezzel együtt európai diplomaták arról is beszéltek, az amerikai döntés azt eredményezi, hogy Irán nem fog együttműködni a nemzetközi közösséggel, így veszélyes politikai helyzet alakul ki újfent, ahhoz hasonló, amit épp a megállapodással sikerült megfelelő mederbe terelni.
Mike Pompeo azzal érvelt, hogy az Egyesült Államok a maximális nyomást kívánja kifejteni Iránra, és csakis abban az esetben tesz kivételt, ha az az amerikai nemzetbiztonsági érdekek javára válik. Washington „példa nélkül álló pénzügyi nyomást akar kifejteni” Teheránra – olvasható a levélben.
Steve Mnuchin pénzügyminiszter azonban később azt mondta, azoknak az országoknak az esetében mégis kivételt tehet Washington, amelyeknek több időre van szükségük, hogy pótolják a szankciók miatt kieső olajimportjukat.
Az Irán elleni újabb, nagyon szigorú szankciókat Donald Trump amerikai elnök májusban hozta, miután egyoldalúan felmondta az Iránnal kötött többhatalmi atomalkut.
Az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország azonban már akkor bejelentette: továbbra is tiszteletben tartja a Teheránnal kötött megállapodást, és vállalataik a szankciós fenyegetések ellenére sem szakítják meg iráni üzleti kapcsolataikat. Az új, az iráni üzleteik miatt az európai vállalatokat is érintő szankciók augusztus 6-án lépnek életbe.
Irán legfőbb vezetője továbbra is azzal számol, hogy fennmaradnak a gazdasági kapcsolatok az európaiakkal. Ali Hamenei ajatollah azt irányozta elő a kormánynak, hogy erősítse meg a privát szektort, és lépjen fel a korrupcióval szemben. A legfőbb vezető dicsérte Haszán Róháni elnök álláspontját az amerikai szankciókkal kapcsolatban, leszögezve, „rendkívül fontos, hogy a külföldiekkel, különösen az amerikaiakkal szemben erőt mutassunk fel”.
Róháni tiltakozott az amerikaiak utasítása ellen, hogy minden állam csökkentse az Iránból vásárolt olaj mennyiségét. Hamenei szerint az európaiakra továbbra is szükség lesz, hogy fennmaradjon az atomalku, ám nem szabad, hogy a „kormány az ország gazdaságát ennek az ügynek alárendelje”.
Hágai feljelentés
Irán panaszt tett a hágai Nemzetközi Bíróságon az Egyesült Államok ellen amiatt, hogy az iszlám köztársasággal szemben ismét egyoldalú szankciókat vezet be
– jelentette be tegnap Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter a Twitter-oldalán. „Az iszlám köztársaság kiáll a jogállamiság mellett, dacára annak, hogy az Egyesült Államok nem tartja tiszteletben diplomáciai és jogi kötelezettségeit. Fontos szembeszegülni azzal a szokásukkal, hogy megsértik a nemzetközi jogot” – írta. (MTI)