Nem ez az első alkalom, hogy Európa válságok sorát éli meg, gazdasági, társadalmi, vezetői és erkölcsi válságot. Egy új civilizáció korszakhajnalán vagyunk, Európa azonban már nem a változás hajtóereje, elvesztette kezdeményezőképességét – mondta Zahari Zahariev bolgár akadémikus. A professzor szerint a radikálisnak nevezett pártok igyekeznek kijutni ebből az ördögi körből, ám Marine Le Pen Nemzeti Frontja vagy az Alternatíva Németországnak nevű párt nem feltétlenül szélsőséges, csupán betöltik azt az űrt, azokat az értékeket hangoztatják, amelyeket az egykoron a szociális ügyekre érzékeny szociáldemokrata pártok képviseltek.
Sophie Haring, a Passaui Egyetem kutatója kifejtette: Németországban, a gazdaságilag legerősebb európai országban senki sem gondolta volna, hogy valaha kifejlődik egy radikális párt, mint amilyen az AfD, amely azonban elsősorban annak köszönheti sikereit, hogy az országban nagyon sokan úgy érzik, a politikusok nem értük dolgoznak.
Hasonló okfejtésbe kezdett Ireneusz Bil, a lengyel Amicus Europae Alapítvány vezetője, aki szerint a globalizációval sokan úgy érzik, elveszítjük az irányítást az események felett, és ahelyett, hogy Európa új, innovatív megoldásokat keresne, visszafelé halad az időben. A társadalmak emiatt a radikális pártoktól várják a megoldást. Lengyelországban a gazdasági fejlődés és az életszínvonal emelkedése ellenére sokan kiábrándultak a politikai elitből, aminek az elsődleges oka a társadalmi egyenlőtlenség, illetve annak a felismerése, hogy társadalmunk rohamosan öregszik, és aggódunk amiatt, hogy ki fogja fizetni a nyugdíjunkat.
– Nem lehet ugyanazokkal a megoldásokkal orvosolni a problémákat, mint évtizedekkel ezelőtt, a világ ugyanis megváltozott. Az EU-t és a schengeni övezetet eredményező uniós alapszerződések módosításra szorulnak, hogy megfeleljenek a kor kihívásainak – fejtette ki Vlagyimir Svejcer orosz politológus, aki szerint nem véletlen, hogy a radikálisnak tartott pártok szembemennek Brüsszel elképzeléseivel, és a nemzeti identitást hangsúlyozzák. – Európa nem tud ma már indentitást nyújtani az embereknek, ezért is érzik magukat sokan elveszve a társadalomban és fordulnak például az Iszlám Államhoz– véli Emanuela Claudia Del Re olasz geopolitikai szakértő.
Maciej Zieba lengyel domonkos rendi szerzetes és filozófus közölte: komolyan kellene venni Samuel Huntington elméletét a civilizációk összecsapásáról. Az arab tavasz megmutatta, hogy egyes országokban nem olyan könnyű bevezetni a demokráciát, máshogy értelmezik az együttélés szabályait, más a jövőképük. A nyugati világ pedig abba a hibába esik, hogy azt hiszi: értékeink egyetemesek és logikusak. Szerinte be kellene végre látni, hogy Európa a kereszténységből ered, a keresztény kultúrából eredeztethető például a jogállam is, és nem szabad úgy tennünk, mintha a kultúrák egymás mellett éléséből nem származhatnának komoly problémák.